környezetvédelmi aktivisták
Kép forrása: AFP

Latin-Amerika a legtöbb bűncselekményt a környezetvédők ellen összpontosítja

A környezetvédők meggyilkolása 2021-ben visszaesést regisztrált az előző évhez képest, de Latin-Amerika továbbra is a bűncselekmények több mint 75%-át koncentrálta, és Mexikó vezeti a legtöbb áldozatot sújtó országokat – részletezi a Global Witness civil szervezet éves jelentése.

O a meggyilkolt aktivisták száma tavaly elérte a 200-atA jelentés kiemeli, hogy a 227-ban elért 2020-es rekorddal szemben olyan támadások történtek, amelyek „szélesebb körű fenyegetés” összefüggésében történtek a környezetvédők ellen, akik kormányok, vállalatok és más nem állami szereplők célpontjai.

HIRDETŐ

"A rögzített támadások több mint 75%-a Latin-Amerikában történt” – tájékoztat a Global Witness a dokumentumban.

O Mexikó volt az az ország, ahol a legtöbb gyilkosságot követték el54-ben 2021 környezetvédő halt meg, 30-zal több, mint az előző évben.

„A meggyilkoltak több mint 40%-a bennszülött volt, és a meggyilkoltak több mint egyharmada kényszerű eltűnés, köztük legalább nyolc tagja az ország északi részén letelepedett Yaqui közösségnek – áll a dokumentumban.

HIRDETŐ

A 2021-es év a harmadik egymást követő év, amikor a Global Witness a halálos támadások számának növekedését regisztrálta Mexikóban. A támadások kétharmada szárazfölddel és bányászattal kapcsolatos.

„A gyilkosságok csaknem kétharmada Oaxaca (déli) és Sonora (észak) államokban összpontosult, mindkettő fontos bányászati ​​beruházásokkal” – emeli ki a szervezet.

„Elhagyatottnak érezzük magunkat”

Ayotitlán Jalisco (nyugat) őslakos közössége volt az egyik legsúlyosabban érintett a Peña Colorada bánya elleni védekezésben, amely vasat és más ásványokat nyer ki.

HIRDETŐ

A bánya egyik vezetőjét, José Santos Isaac Chávezt, a bánya ellenfelét, 2021 áprilisában meggyilkolták, miközben az őslakosok adminisztrációjáért felelős Ejidal biztosi posztra indult.

A közösség többi lakóját megölték, megfenyegették és üldözték, köztük a 17 éves Rogelio Ramost, José Santos Rosales aktivista fiát.

„A bányák tönkreteszik és szennyezik a környezetet. Arra kérem a hatóságokat, hogy hozzanak igazságot és büntessék meg a felelősöket, legyenek állandó jelenlétük a közösségben” – mondta Rosales, akinek testvére 1993-ban tűnt el az AFP-nek telefonon.

HIRDETŐ

Az elmúlt 10 évben Mexikó „az egyik legveszélyesebb hely a föld- és környezetvédők számára”, és ez idő alatt 154 gyilkosságot dokumentáltak – figyelmeztet a Global Witness.

A halálesetek többsége (131) 2017 és 2021 között történt.

Kolumbia és Brazília a második és a harmadik helyen álltak a tavaly megölt környezetvédők számában.

HIRDETŐ

Kolumbiában tavaly 33 gyilkosságot regisztráltak, ami jelentős visszaesés a 65-ban bekövetkezett 2020 halálesethez képest.

Brazíliában 26-ben 2021 környezetvédő gyilkosságot regisztráltak, hattal többet, mint 2020-ban.

A civil szervezet szerint tavaly Brazília, Mexikó és Kolumbia okozta a környezetvédők elleni támadások több mint felét.

Az adott ágazathoz kapcsolódó bűncselekmények több mint 25%-a a vízerőművek és egyéb infrastrukturális munkák mellett erőforrások kiaknázásához (erdészet, bányászat vagy agrárüzlet) fűződik a szervezet szerint.

Ez a szám azonban magasabb lehet, mert a környezetvédők elleni támadások okait gyakran nem vizsgálják vagy jelentették megfelelően.

Őslakosok és nők

A Global Witness szerint a bányászat volt a leginkább köthető a 2021-es gyilkosságokhoz, 27 esettel, ebből 15 Mexikóban, hat a Fülöp-szigeteken, négy Venezuelában, egy Nicaraguában és egy Ecuadorban.

A civil szervezet arra is figyelmeztetett, hogyaz őslakosok elleni támadások aránytalan száma“, a támadások több mint 40%-a ezt a csoportot célozza, annak ellenére, hogy a világ népességének csupán 5%-át képviselik.

A Global Witness 12-ben 2021 tömeggyilkosságot rögzített, köztük hármat Indiában és négyet Mexikóban, és kiemelte, hogy minden 10 meggyilkolt aktivistából egy nő volt, majdnem kétharmaduk őslakos.

A szervezet azt ajánlja,a kormányok és a vállalatok sürgős intézkedései” az aktivisták erőszakának és kriminalizálásának megállítására, mint például az őket védő törvények elfogadása és jogaik kiterjesztése, valamint olyan vállalati politikák, amelyek „azonosítják, megelőzik és enyhítik” bármilyen sérelem ezekkel az emberekkel és az általuk megvédett terekkel szemben.

(Val vel AFP)

Olvassa el:

görgess fel