A „Carta da Terra” a bányászat és a szegénység kapcsolatát tárgyalja az Amazonasban

Az Earth News által a héten közzétett Föld Charta az Amazonas államokban megválasztott képviselők és kormányzók (anti)környezetvédelmi diskurzusát vitatja meg, és azt, hogy ezek miként károsak a környezet megőrzésére, a közterületek erdőirtásával, a fák kivágásával erdőfelújítás és bányászat. A tanulmány kimutatja a bányászat és a szegénység közötti kapcsolatot azokban a régiókban, ahol a tevékenység továbbra is fennáll. Lásd még a Xingu bennszülött nővéreivel, Watatakalu és Ana Terra Yawalapiti-vel készített interjúsorozat harmadik epizódját.

Az Amazonas államokban zajló választások első fordulója egyértelműen a régió gazdasági kizsákmányolásával kapcsolatos politikusokat részesítette előnyben a szavazók körében, és ellenezte a környezeti bűncselekmények, például a bányászat elleni visszaszorítást. Ez azért van így, mert az amazóniai fővárosokban az a mentalitás uralkodik, hogy „a környezetvédelmi törvények, valamint az őslakos földek elhatárolása akadályozza a jólétet” – magyarázza Lourival Sant'Anna.

HIRDETŐ

Az adatok azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatják: a felmérés az Instituto Socioambiental, amely kifejezetten az illegális bányászattal foglalkozik, egyértelművé teszi, hogy az Amazonas települései, ahol ez a ragadozó ásványkitermelés létezik, még a régió átlagánál is szegényebbek, ami viszont szegényebb, mint Brazília átlaga.

A használt vonalzó a Társadalmi fejlődési index (IPS), egy nemzetközi mutató, amely három mérőszámot egyesít: „alapvető túlélési szükségletek”, „a jólét alapjai” és „lehetőségek”. Ezen szempontok mérésére társadalmi és környezeti mutatókat, valamint percepciós felméréseket alkalmaz.

A bányászat által érintett amazóniai települések átlagos IPS-e 52,4; az Amazon átlaga 54,5; az országos átlag 63,3. 

HIRDETŐ

A víz, a talaj, így az élelmiszerek szennyezése, az erdőirtás, a betegségek terjedése, az alkoholizmus, a kábítószer-kereskedelem, a kisebb prostitúció, a bányászati ​​területekre jellemző bűnözés és erőszak már túl nagy ár lenne, hogy az állítólagos anyagi jólétért fizessenek. De ez a jólét nem létezik.

"Az a tény, hogy az Amazonas lakossága szegényebb a brazil átlagnál, azt bizonyítja, hogy nem tudjuk, hogyan lehet megfelelően gazdagítani az ország természeti erőforrásokban leggazdagabb régiójában."

Lásd még a Xingu őslakos kultúrájáról szóló sorozat harmadik epizódját Watatakalu és Ana Terra Yawalapiti őslakos nővérekkel:

HIRDETŐ

🌳 A hét további fénypontjai:

  • Elveszett alap: Hét bennszülött és bennszülött szervezet projektjeit, amelyeket jóváhagytak az Amazon Fund/BNDES támogatására, törölték a National Indian Foundation (Funai) jóváhagyásának hiánya miatt. A szervezetek tíz hónapja várják a finanszírozó által igényelt dokumentumot. Ebben az időszakban 211 bürokratikus eljárás folyt Funai különböző területei között. Az összesen 1,5 millió rúpia értékű projekteket a Társadalom, Népesség és Természettudományi Intézet (ISPN) által kezelt Ökoszociális Termelő Tájak Előmozdításának Alapja (PPP-ECOS) választotta ki. Az információ az ISPN-től származik.
  • Félmilliárd fa: A múlt héten túllépték az Amazonasban 500-ben kivágott 2022 millió fa határát. Péntek délután végén 509 millió volt a platform szerint PlenaMata, a Natura, a MapBiomas, az InfoAmazonia és a hacklab együttműködése.
  • 1 milliárd gyerek: Az éghajlatváltozás hatásai 1 milliárd gyermeket fenyegetnek, és a gyermekek életszínvonala az elmúlt évtizedben világszerte stagnált. A következtetés abból származik KidsRights Index, amely a gyermekek jogainak tiszteletben tartását méri. 

Ne felejtsd el elolvasni a Föld Charta teljes!

görgess fel