Kép forrása: AFP

Brazíliában nőtt a legnagyobb mértékben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az elmúlt 19 évben; Az amazóniai tüzek az erdőirtással, valamint a legelőkön és +-ban történő tűzhasználattal függnek össze

Tekintse meg a kiemeléseket innen Curto Zöld ezen a kedden (01): a felmérés szerint Brazíliában 19 év óta a legmagasabb az üvegházhatású gázok kibocsátása; tanulmány szerint a brit lakosság leggazdagabb 1%-a megközelítőleg ugyanannyi szén-dioxid- (CO2)-kibocsátást termelt egyetlen év alatt, mint a legszegényebb 10%-a több mint két évtizede; A brazil államok betartják a műanyag zacskók boltokban való betiltását; és a jelentés azt mutatja, hogy az amazóniai tüzek inkább a legelőkön történő tűzhasználathoz és az erdőirtáshoz kapcsolódnak, mint az aszályhoz.

🌳 Erdőirtás: Brazíliában nőtt a legnagyobb mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 19 évben

A Climate Observatory kedden közzétett felmérése szerint Brazíliában 19 év óta a legnagyobb mértékben nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása (1).

HIRDETŐ

A 12,2%-os növekedés 2021-ben következett be az előző évhez képest, és főként az erdőirtás következménye. Az ország a nemzetközi nyomás célpontja volt, hogy megfékezzék az Amazonas, a világ legnagyobb trópusi erdejének közelmúltbeli pusztításának eszkalációját.

2021-ben Brazília bruttó 2,42 milliárd tonna CO2-egyenértéket bocsátott ki a légkörbe – így az összes üvegházhatást okozó gázt azonos mértékkel mérhetjük. Ez az összeg utoljára 2003-ban nőtt, amikor az erdőirtási adatok minden idők rekordját döntötték meg. A több mint 20 civil társadalmi szervezetet tömörítő Observatory szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása 50%-kal nőtt abban az évben.

2021 novemberében Glasgow-ban (Skócia) a legutóbbi klímacsúcson, a COP-26-on a szövetségi kormányprome50-ra 2030%-kal csökkenteni kell a kibocsátást, de e cél elérése terén kevés előrelépés történt. A következő ENSZ-konferenciát a témában a jövő héttől kezdődően tartják az egyiptomi Sharm el-Sheikhben.

HIRDETŐ

🌱 A „szennyező elit” az, amelyik a legtöbb szennyező gázt bocsátja ki – állítja a tanulmány

Um az Autonomy által készített tanulmány (*) – egy független kutatószervezet – kedden (1) arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság klímapolitikája egyenlőtlenséggel teli. 

Lakosságának leggazdagabb 1%-a megközelítőleg ugyanannyi szén-dioxid (CO2) kibocsátást termelt egyetlen év alatt, mint a legszegényebb 10%-a több mint két évtizede. Más szóval, egy alacsony jövedelmű embernek az Egyesült Királyságban 26 évre lenne szüksége ahhoz, hogy annyi szén-dioxidot fogyasztjon el, mint amennyit a leggazdagabb emberek fogyasztanak el egyetlen év alatt.

Az Autonomy azt is megállapította, hogy ha az Egyesült Királyság két évtizeddel ezelőtt elkezdte volna megadóztatni a leggazdagabb 1%-os szén-dioxid-kibocsátást, akkor az eddigi erőfeszítések mintegy 126 milliárd fontot tudtak volna összegyűjteni, amelyet az üvegházhatású gázok kibocsátásának méltányos csökkentésére lehetett volna fordítani.

HIRDETŐ

Az Egyesült Királyság nincs egyedül azzal, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően ekkora különbség van a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelműek között. A kutatások rámutatnak egy „szennyező elit” létezésére, amelynek életmódja kevéssé függ össze az emberek többségével. Ez mind a fejlett, mind a fejlődő országokra igaz, ahol a legszegényebbek általában felelősek az üvegházhatást okozó gázok kis mennyiségéért.

Az Autonomy jelentése arra a következtetésre jut, hogy mivel az Egyesült Királyságban nincs szén-dioxid-adó, a leggazdagabb 1% szabadon engedheti el aránytalanul nagy mennyiségű szenet a légkörbe alacsony költséggel vagy ingyenesen, ami most a lakosság többi részének terhét jelenti. Ennek változnia kell ahhoz, hogy az Egyesült Királyság gazdaságát környezetbaráttá tegyük, és olyan változást érjünk el, amelyre a jelenlegi és a jövő generációinak égetően szüksége van.

♻️ Több brazil állam is betartja a műanyag zacskók boltokban való betiltását

A brazilok mindennapi életéből a műanyag eltávolítására irányuló kezdeményezést országszerte egyre inkább felkarolják az államok. Körülbelül 13 brazil fővárosban szabályozták már azt a törvényt, amely tiltja vagy korlátozza a műanyag zacskók használatát az üzleti életben. A közelmúltban Manaus is csatlakozott a gyakorlathoz azzal a céllal, hogy csökkentse a környezetben okozott károkat, mint pl környezetszennyezés folyók és tengerek, valamint a városi vízelvezetés eltömődése.

HIRDETŐ

A tendencia nem áll meg csak a brazil államokban, olyan országok, mint Kína, Franciaország, Argentína és az Egyesült Államok már alkalmazkodtak a környezetvédelem új formájához.

Rafael Costa, műveleti igazgató Embalixo, kifejti, hogy „Ahhoz, hogy a fenntarthatóság témája egyre inkább napirendre kerüljön, szükséges, hogy a kereskedőkhöz hasonlóan a lakosság is keressen fenntartható alternatívákat. Ezenkívül keressen olyan vállalatokat, amelyek gyáraik és termékeik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére törekszenek.”

Egyes kereskedők már keresik a fenntarthatóbb alternatívákat vásárlóik vásárlásainak tárolására. Az egyik lehetőség a biológiailag lebomló zacskók, amelyek összetételében nem használnak polietilént vagy polipropilént, és megújuló anyagokból készülnek. „Vannak olyan cégek, mint például az Embalixo, amelyek a szemeteszsákok gyártásával foglalkoznak, de figyelembe véve a kiskereskedők igényeit, fenntartható, zéró műanyagból készült szupermarket kasszazsákokat gyártanak” – mondja Costa.

HIRDETŐ

Elmondása szerint a cég felelős a gyártásért az első szemeteszsák nulla szén-dioxid-kibocsátással. „Fontos, hogy az ország elérje a nulla szén-dioxid-kibocsátás célját – ami komoly egyensúlyhiányt okozhat a Föld bolygón –, és ennek érdekében minden cégnek csatlakoznia kell ehhez a folyamathoz. Ezért 2022-től az Embalixo gyár teljes energiáját megújuló forrásokból kezdték előállítani, és a mai adminisztratív központja 100%-ban napenergiával rendelkezik” – összegzi.

🔥 Az amazóniai tüzek inkább a legelőkön használt tűzhöz és az erdőirtáshoz kapcsolódnak, mint az aszályhoz

Um brazil tanulmány Mutasd azt Az emberek ellenőrizetlen tűzhasználata nagyobb hatással volt a 2003 és 2020 között az Amazonason feljegyzett tüzekre, mint a szárazság.. A szerzők szerint a legtöbb tűzkitöréssel járó időszak inkább mezőgazdasági tüzekhez és erdőirtáshoz kapcsolódik, mint extrém szárazsághoz.

A biomban évente leégett területek átlagosan 32%-a mezőgazdasági területen volt (legelők dominálnak), ezt követték a természetes gyepek (29%) és az érett erdőterületek (16%). Az erdőirtás és a vízhiány anomáliáinak értékelésekor az első tényező nagyobb mértékben járult hozzá a tüzekhez a vizsgált időszakban, mint a második.

A jelentésben részt vettek a Nemzeti Űrkutatási Intézet (Inpe), a Természeti Katasztrófák Megfigyelési és Riasztási Nemzeti Központja (Cemaden) és a Maranhão Szövetségi Egyetem (UFMA) tudósai. A cikk a tudományos folyóirat különkiadásának része Globális ökológia és biogeográfia amelynek célja az erdőtüzek növekvő veszélyének megvitatása világszerte.

Brazíliában jelenleg ismét sok tűzeset történt az Amazonason – a tüzek felhalmozódása az idei év első 9 hónapjában, különösen augusztusban és szeptemberben a legrosszabb volt 2010 óta, amikor is 102.409 XNUMX tűzeset történt. adat a Queimadas Programból, az Inpéből. Ugyanakkor 2019-től a erdőirtás mértéke a biomában 2009 óta a legmagasabb szintet érték el, évente meghaladva a 10 ezer km-t² a kiirtott erdőkből. A tendencia az idén is folytatódott figyelmeztetések a DETER rendszerből.

(Forrás: FAPESP e Stadão Tartalom)

Curto zöld napi összefoglaló arról, hogy mit kell tudni a környezetről, a fenntarthatóságról és más, a túlélésünkkel és a bolygónkkal kapcsolatos témákról.

(🚥): regisztrációt és/vagy aláírást igényelhet 

(🇬🇧): angol nyelvű tartalom

(*): a más nyelvű tartalmat fordította Google Egy fordító

görgess fel