A bagett és a rum az emberiség szellemi örökségévé válik

A bagett a 20. század elején jelent meg Párizsban. Még az is új! Ropogós kérgével és bolyhos morzsával ez a legtöbbet fogyasztott kenyér egész Franciaországban.

Évente mintegy 6 milliárd „baguettet” adnak el, ami azt jelenti, hogy naponta közel 12 millió fogyasztó rendeli meg a pékségektől. Minden bagett súlya körülbelül 250 gramm.

Maga a termék mellett az UNESCO a „savoir-faire”-nek ítéli oda ezt a kitüntetést, a kenyér elkészítésének, dagasztásának és sütésének sajátos módját, amely a francia konyha sok más sikeréhez hasonlóan az iparosodás visszaéléseit szenvedte el.

Ez a felirat „egy egész kultúrát is ünnepel: egy napi rituálét, egy étkezést strukturáló elemet, a csere és együttélés szinonimáját” – reagált Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

„Ez a pékek és cukrászok közösségének elismerése” – magyarázta Dominique Anract, a liszt és élesztő „kézműveseit” tömörítő Francia Konföderáció elnöke.

A díj a hagyományos pékségek elismerése, amelyek Franciaországban már bezártak, különösen a belső térben.

A Kulturális Minisztérium adatai szerint 1970-ben mintegy 55 ezer kézműves pékség működött (minden 790 lakosra egy), ma pedig 35 ezer (minden 2 ezer lakosra egy).

Rum

Több mint 155 éven keresztül mesterek nyolc generációja halmozott fel ismereteket a kubai rum elkészítésével kapcsolatban, hogy azt szóban és a napi gyakorlatban továbbadhassa tanítványainak.

Ezt a 40%-os alkoholtartalmú könnyű rumot cukornádmelaszból nyerik, és fogyasztás előtt fahordókban érlelik.

Az a generáció, amely jelenleg birtokolja ezt a tudást, három első mesterből, hét mesterből és négy aspiránsból áll.

Ez a válogatott csoport a 19. századi agráripari cukorrohamból eredő tudás tárháza, őrzője és továbbadója.

„Számunkra ez több, mint büszkeség a kubai rum hagyományának igazi elismerése” – mondta az 54 éves Asbel Morales mester telefonon az AFP-nek, amikor meghallotta a hírt.

A világban évtizedeken át uralkodó férfidominancia két mester és három másik aspiráns jelenlétével megváltozott.

Kuba rummesterek iskoláját fejlesztette ki a „Cuban Rum Masters Movement”-re összpontosítva, amely részt vett az UNESCO-nak benyújtott dosszié elkészítésében.

Kolumbiai és chilei kulturális örökség

Ezen a héten az UNESCO két másik ősi latin-amerikai hagyományt is nyilvántartásba vett.

Az egyik a Sierra Nevada de Santa Marta hegyrendszerben élő őslakos kolumbiaiak ősi tudása, egy hatalmas terület, amely a tengerszinttől az 5.770 méterig terjed Kolumbia északi részén.

Ezt a régiót a bennszülött Kogui, Arhuaco, Wiwa és Kankuamo népek lakják, olyan tudás és hagyományok birtokosai, amelyek „utódainknak továbbított örökség” – magyarázta az UNESCO.

Az ENSZ testülete is elismerte a chilei Quinchamalí és Santa Cruz de Cuca falvakban gyártott fekete kerámiákat, amelyek alapanyaga az erdészeti kizsákmányolás miatt az eltűnés veszélyével jár.

(AFP-vel)

Olvass tovább:

Mi a metaverse?

Lehet, hogy már olvasta, hallotta vagy látta ezt a kifejezést valahol. De tudod, mit jelent? És még: tudod, hogyan legyél része ennek az új valóságnak? A metaverzum része az internet új korszakának a világon. Fő javaslata az, hogy olyan digitális környezeteket hozzon létre – mintha világok lennének –, amelyek különbözőek és elérhetőek a bolygó minden webfelhasználója számára. Röviden, egy internethez csatlakoztatott eszközzel elmerülhet egy valósághű és interaktív környezetben, párhuzamosan a valós élettel. Az ötlet az, hogy a metaverzumban szórakozhat, dolgozhat, tanulhat, sőt vásárolhat és eladhat.