Kép forrása: José Cruz/Agência Brasil

A korrupció Latin-Amerikában megszilárdítja a bűnözést – állítja a Transparency International

A latin-amerikai korrupció magas szintje és a probléma leküzdésére irányuló intézkedések hiánya kedvez a bűnözői hálózatoknak és elmélyíti az erőszakot egy olyan régióban, ahol magas az emberölések aránya – figyelmeztet a Transparency International (TI) szervezet.

1995 óta a IT-korrupciós észlelési index Évente 180 országot és területet osztályoz egy nullától (nagyon korrupt) 100-ig (nagyon őszinte) terjedő skálán, olyan intézmények adatai alapján, mint a Világbank vagy magán tanácsadó cégek.

HIRDETŐ

A kedden közzétett jelentés szerint Dánia (90), Finnország (87) és Új-Zéland (87) továbbra is a legkevésbé korrupt ország a világon. Szomáliában (12), Szíriában (13) és Dél-Szudánban (12) a legrosszabb az észlelt korrupció.

A globális adatok a korrupció elleni küzdelem stagnálásáról árulkodnak, és rávilágítanak e csapás és az erőszak közötti kapcsolatra. "A korrupció és a konfliktusok táplálják egymást, és fenyegetik a tartós békét“ – áll a jelentésben. A jelenség különösen Latin-Amerikában látható.

Az alacsonyabb pontszámot elért országok gyakran háborúznak, vagy erőszakos kitörésekkel néznek szembe. Ez Venezuela (14), Haiti (17), Nicaragua (19) és Honduras (23) esete, amelyek a legrosszabb eredményeket érik el Latin-Amerikában.

HIRDETŐ

Ezekben az országokban elmosódnak a határvonalak a közintézmények és a bűnözői hálózatok között – mutat rá a TI. Az utolsó három indexe jelentősen csökkent 2017 óta.

Uruguay (74) és Chile (67) a legjobb pontszámmal rendelkező országok a régióban, ezt követi Costa Rica (54), de ez a nemzet érte el a legalacsonyabb történelmi pontszámot a közelmúltbeli korrupciós esetek és az állítólagos tiltott finanszírozás miatt. Rodrigo Chaves jelenlegi elnök választási kampánya.

A többi latin-amerikai ország pontszáma 50 alatt van, mint például Kuba (45), Kolumbia (39), Argentína, Brazil (38), Ecuador, Panama, Peru (36), Salvador, Dominikai Köztársaság (33), Bolívia, Mexikó (31) és Paraguay (28).

HIRDETŐ

„A szervezett bűnözés előretörése”

Luciana Torchuaro, a TI latin-amerikai tanácsadója, a korrupció elleni küzdelem terén tapasztalható előrelépés hiánya „a demokratikus intézmények meggyengüléséhez és az erőszak növekedéséhez vezetett a régióban, valamint a szervezett bűnözés előretöréséhez a közintézményekben” .

„A törékeny kormányok kudarcot vallanak a bűnözői hálózatok, a társadalmi konfliktusok és az erőszak megállítására irányuló munkájukban” – emelte ki közleményében Delia Ferreira Rubio, a civil szervezet elnöke.

A TI egy elemzésében a Perut megrázó instabilitásra hivatkozik, hat év alatt hat kormányváltás történt, és öt volt elnök ellen is korrupció miatt nyomoznak, köztük Pedro Castillo ellen is. A decemberi elbocsátása miatti tüntetések elfojtása mára több mint 50 halálos áldozatot követelt.

HIRDETŐ

Más országokban – figyelmeztet – az állami szerveket az „elit és a szervezett bűnözés” kooptálta. A törvények betartásáért felelős hatóságok pénzért cserébe figyelmen kívül hagyják az illegális tevékenységeket vagy az emberi jogok megsértését.

A környezetet fenyegető veszélyek

A Latin-Amerikában a legrosszabb pontszámot elérő Venezuelában bűnözői csoportok folytatják tevékenységüket a bányászati ​​ágazatban, cserébe a hadseregnek fizetett szabálytalan kifizetésekért – írja a TI. Az illegális gazdasági tevékenységek a GDP 21%-át tették ki 2021-ben.

A jelentés megemlíti Guatemalát (24) és Hondurast is, ahol „vannak bizonyítékok arra, hogy” a szervezett bűnözés befolyása a politikában. Guatemalában a helyzet újságírókat, aktivistákat és ügyészeket érint – néhány embert száműzetésbe kényszerítettek.

HIRDETŐ

A tendencia megfordítása érdekében a civil szervezet sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Honduras, El Salvador és Ecuador szükségállapotot hirdetett, amely intézkedés csökkenti az „átláthatóságot és elszámoltathatóságot”.

A 2022-es év pillanatképet bemutató jelentésben az IT a bűnözés és a politikai érdekek egyesülése veszélyt jelent a környezetre.

„A bűnözői hálózatok ösztönzik a vadon élő állatok csempészetét, a földek illegális kivágását és égetését, az illegális aranykitermelést és az erdőirtást” – fogalmazott.

A környezetvédő aktivisták meggyilkolása továbbra is büntetlen marad, mivel ezek a hálózatok beszivárogtak az igazságszolgáltatásba – bírálja. 2021-ben 138 aktivistát öltek meg Kolumbiában, 42-t Mexikóban és 27-et Brazíliában.

(AFP-vel)

Hírek fogadása és newsletters igen Curto Hírek a Telegramon és a WhatsApp-on keresztül.

Hírek fogadása és newsletters igen Curto Hírek szerzője Telegram e WhatsApp.

görgess fel