piros AFP borító

40 éves az AIDS-vírus felfedezése

40 évvel ezelőtt a francia Pasteur Intézet egyik csapata felfedezte az AIDS-et okozó vírust, amely a már több mint 40 millió halálos áldozatot követelő járvány elleni küzdelem első szakaszát jelentette.

Az új vírus „izolációjáról” 20. május 1983-án számoltak be a Science című amerikai folyóiratban megjelent cikkben.

HIRDETŐ

A felfedezés szerzői – Françoise Barré-Sinoussi, Jean-Claude Chermann és Luc Montagnier – óvatos hangnemet fogadtak el: a vírus „több kóros szindrómában, köztük az AIDS-ben is érintett lehet” – írták a francia virológusok.

Az AIDS-kutatás még csak most kezdődött. A betegség új volt, és sok rejtélyt képviselt.

„Négy H betegség”

Az első figyelmeztetések két évvel korábban érkeztek az Egyesült Államokból. 1981 nyarán olyan ritka betegségekről számoltak be, mint a pneumocystosis és a Kaposi-szarkóma fiatal amerikai homoszexuálisok körében.

HIRDETŐ

Az orvosok kíváncsiak voltak arra, hogy miért jelentek meg az „opportunista” fertőzések, amelyeket általában a törékeny egészségű embereknek tartanak fenn, fiatal, egészséges homoszexuális férfiaknál.

Amerikai szakértők „járványról beszéltek a homoszexuális férfiak és a kábítószer-fogyasztók körében”. A betegségnek nem volt neve, és terjedt.

A haiti lakosságot is érintette. A „három H-betegség” kifejezést a „homoszexuálisokra, heroinhasználókra és haitiakra” utalva találták ki.

HIRDETŐ

Hamarosan a negyedik „H”-vel egészül ki: hemofíliás betegek, szintén érintett, ami megváltoztatta a „négy H-betegségre” való hivatkozást.

Az „AIDS” (szerzett immunhiányos szindróma) kifejezést 1982 szeptemberében kezdték használni.

Retrovírus hipotézis

Az AIDS oka ismeretlen maradt. Néhányan, mint például Roberto Gallo, a rákot okozó vírusok vezető amerikai szakértője, „retrovírust” kerestek.

HIRDETŐ

Az Atlanti-óceán túloldalán, Párizsban a Pasteur Intézet Luc Montagnier által vezetett vírusonkológiai laboratóriuma is megkezdte a kutatást.

1983 elején a párizsi fertőző betegségek specialistája, Willy Rozenbaum mintát vett a nyirokcsomókból egy AIDS korai stádiumban lévő betegtől a Pitié-Salpêtrière kórházban.

A mintája január 3-án érkezett a Pasteur Intézet laboratóriumi padjaiba. „Elkezdtem dolgozni” – mondta a 2022-ben elhunyt Montagnier „A vírusokról és férfiakról” című könyvében.

HIRDETŐ

Françoise Barré-Sinoussival és Jean-Claude Chermann-nal egy új retrovírust észlelt, amelyet LAV-nak neveztek el Lymphadenopathy Associated Virus miatt.

„Izoláltuk a vírust, megmutattuk, hogy retrovírus, de még mindig nem voltunk biztosak abban, hogy az AIDS okozója” – mondta Barré-Sinoussi az AFP-nek.

"Senki sem hitt"

A felfedezés májusi közzétételét a Science folyóiratban szkepticizmus fogadta, különösen Gallo.

Pasteur csapata egyre biztosabb volt abban, hogy LAV-ja felelős az AIDS-ért. Montagnier erre vonatkozó adatokat mutatott be 1983 szeptemberében néhány szakértőnek, köztük Gallónak.

„Egy évig tudtuk, hogy a megfelelő vírusunk van (…), de senki sem hitt nekünk, és kiadványainkat elutasították” – emlékezett vissza Montaigner.

1984 tavaszán Gallo egy cikksorozatot mutatott be, amelyben egy új retrovírus, a HTLV-3 felfedezését jelentette be, amelyet az AIDS „valószínű okaként” mutattak be. Április 23-án Margaret Heckler, az Egyesült Államok egészségügyi minisztere Gallóval együtt hivatalossá tette a bejelentést.

Ugyanezen a napon Gallo felfedezése alapján amerikai szabadalmat nyújtott be egy AIDS-tesztre, amelyet gyorsan megadtak. A Pasteur által a LAV felfedezése után korábban benyújtott hasonló kérelmet elutasították.

Gallo és Montaigner azonban gyorsan egyetértett abban, hogy a HTLV-3 és a LAV valószínűleg ugyanaz a szervezet.

Ennek bizonyítéka 1985 januárjában jelent meg. Az új vírust végül 1986-ban HIV-nek, azaz humán immundeficiencia vírusnak nevezték el.

Franciaország és az Egyesült Államok vitatta a felfedezés apaságát egészen 1987-ig, egy kétoldalú megállapodás dátumáig, amely szerint Gallot és Montagnier-t az AIDS-vírus „társfelfedezőinek” nevezték.

A vita nemcsak tudományos becsület, hanem mindenekelőtt anyagi kérdés volt, a felfedezésekből származó kimutatási tesztek szerzői joga miatt.

Az igazi epilógus 2008-ban következett be, amikor az orvosi Nobel-díjat a franciák Montagnier és Barré-Sinoussi kapták a HIV „felfedezéséért”.

Olvassa el:

* A cikk szövegét részben mesterséges intelligencia eszközök, a legkorszerűbb nyelvi modellek generálták, amelyek segítséget nyújtanak a szövegek elkészítésében, áttekintésében, fordításában és összefoglalásában. A szöveges bejegyzéseket a Curto Az AI-eszközök híreit és válaszait felhasználták a végső tartalom javítására.
Fontos kiemelni, hogy az AI eszközök csak eszközök, és a közzétett tartalomért a végső felelősség a Curto Hírek. Ezen eszközök felelősségteljes és etikus használatával célunk a kommunikációs lehetőségek bővítése és a minőségi információkhoz való hozzáférés demokratizálása.
🤖

görgess fel