21. március 1960-én több mint 20 69 dél-afrikai vett részt egy békés tüntetésen Johannesburg Sharpeville negyedében, amikor a rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, 186 embert megöltve és XNUMX-at megsebesítve. A tiltakozás oka: a Pass Law, amely arra kényszerítette az összes feketét, hogy vigyen magával egy füzetet, amelyen a helyeket tartalmazza, ahol mehet.
HIRDETŐ
A Sharpeville-i mészárlás néven ismertté vált epizód brutális erőszakossága nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és az apartheid rezsim elutasításának hullámát – amely csak 1994-ben szűnt meg.
Történelmi jóvátétel
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1979-ben hozta létre a faji megkülönböztetés felszámolásának nemzetközi napját a mészárlás áldozatainak tiszteletére. Az Egyesült Nemzetek Szervezete minden évben meghatároz egy témát a témával kapcsolatos gondolkodásra. Idén a választott téma a rasszizmus elleni küzdelem sürgető volta volt 75 évvel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása után.
„Hetvenöt évvel ezelőtt a nemzetközi közösség először megállapodott egy sor közös értékrendben, és felismerte, hogy a jogok minden ember velejárói, és nem az állam biztosítja őket” – áll az ENSZ-szövegben.
HIRDETŐ
„Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja, hogy mindenkit megillet minden jog és szabadság, mindenféle megkülönböztetés nélkül, például faji és bőrszíni megkülönböztetés nélkül. A rasszizmus és a faji megkülönböztetés azonban továbbra is világszerte érinti az embereket.”
Brazíliában a rasszizmus nyilvánvaló a politikai képviseletben
Többek között a jövedelmet, a foglalkoztatást, az oktatást, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a halálozást mérő indexek sorozata azt mutatja, hogy még mindig éles különbségek vannak a fekete, őslakos és fehér népesség között. Ugyanez történik a választási képviselettel kapcsolatban is.
São Paulóban az IBGE (Brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet) által végzett 2021-es Nemzeti Háztartási Minta Felmérés szerint az állam lakosságának 58,4%-a fehérnek, 32,8%-a vegyes fajnak és 7,2%-a feketének vallja magát.
HIRDETŐ
A legutóbbi, 2010-es népszámlálás során São Paulo lakosainak 63,9%-a fehérnek, 29,1%-a vegyes fajúnak, 5,5%-a feketének, 1,4%-a sárgának és 0,1%-a őshonosnak vallotta magát. A 2022-es választásokon azonban a Legfelsőbb Választási Bíróság (TSE) adatai szerint a São Paulóba megválasztott 70 szövetségi képviselő közül 59 (84,3%) vallotta magát fehérnek; barna, 5 (7,1%); fekete, 3 (4,3%); őslakosok, 2 (2,9%); és sárga, 1 (1,4%).
Továbbá a magát fehérnek valló 1.031 jelölt 5,7%-át választották meg. A 484 barna és fekete jelölt között ez az arány mindössze 1,6% volt. A fehér jelöltek az állam több mint 80,54 millió szavazatának 22,3%-át szerezték meg. A barna nők 7,53%-ot, a fekete nők 6,6%-ot, a sárga nők 1,93%-ot, a bennszülöttek pedig 1,39%-ot értek el.
Ezek a számok jelezhetik mind a társadalomban még mindig lappangó faji előítéleteket, mind pedig azt, hogy a politikai pártok nem alakulnak versenyképesebb fekete jelöltek.
HIRDETŐ
„Társadalmunk hatalmas részét a feketék teszik ki, de tisztában vagyunk vele, hogy a törvényhozásban nincs egyenértékű képviselet. Úgy gondolom, hogy ez nem a társadalmi képviselet hiánya miatt történik, hiszen több ágazatban is képviseltetik magukat, mint például a művészetek, a szakszervezetek és mások. De nehézségekbe ütközik e vezetők jelöltté alakítása, és ez politikai pártokra vonatkozik. Nehéz leküzdeni ezt a szűk keresztmetszetet a politikai szervezetben” – mondja a TRE-SP elnöke, Paulo Galizia bíró.
(Forrás: TRE-SP)
Lásd még: