fehér AFP borító

A NATO továbbra is törekszik a megegyezésre Ukrajna tagságával kapcsolatban

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) külügyminiszterei csütörtökön (1-én) Norvégiában találkozót kezdtek, hogy megállapodási területet keressenek Ukrajna kényes csatlakozásáról, a szövetség júliusra tervezett Vilniusban, litvániai csúcstalálkozója előtt.

Kevesebb mint egy hónappal a csúcs előtt a konszenzus még távolinak tűnik, és egyetlen pont sem oldódott meg egy olyan helyzetben, amely kudarctól való félelmet kelt, különösen a litván vezetők, a találkozó házigazdái körében.

HIRDETŐ

Oslóban a megbeszélések azokról a biztonsági garanciákról szólnak, amelyeket a NATO nyújthat Ukrajnának mindaddig, amíg a transzatlanti blokkhoz való csatlakozás valósággá válik.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár lekicsinyelte azt a tényt, hogy nem sikerült megegyezésre jutni, azt állítva, hogy ez egy „informális találkozó. Nem születtek döntések, de őszinte eszmecserét folytattunk, hogy konszenzusra jussunk.”

„Nem tudjuk, mikor ér véget a háború, de biztosítanunk kell, hogy hiteles intézkedéseket hozzanak Ukrajna jövőbeli biztonságának garantálása érdekében” – tette hozzá.

HIRDETŐ

„Ennek részletei és a mechanizmusok típusa továbbra is a döntések tárgya lesz” – ismerte el.

A NATO fő tagállama, az Egyesült Államok jelenleg ellenzi, hogy a szövetség ilyen garanciákat nyújtson Ukrajnának – mondta az AFP-nek egy névtelenséget kérő miniszter.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón kerülte a témát.

HIRDETŐ

Az Egyesült Államoknak most az a prioritása, hogy megerősítse Ukrajna képességeit, "hogy amikor [Oroszország] agressziója véget ér, az ukránok rendelkezzenek elrettentő képességgel, ha szükséges, hogy megvédjék magukat" - mondta Blinken.

Az amerikai illetékes emlékeztetett arra, hogy a NATO-nak 31 tagállama van, és a döntéseket egyhangúlag hozzák meg.

Stoltenberg viszont megerősítette, hogy „jelenleg a legfontosabb dolog az elkötelezettségünk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát és visszaszerezni területét”.

HIRDETŐ

Nemrég a NATO felajánlotta ezeket a garanciákat Svédországnak, egy olyan országnak, amely hivatalosan is tagfelvételi kérelmet nyújtott be, de a szövetség másik központi szereplője, Törökország vétójoggal szembesül.

Eközben Ukrajna nem vesződik azzal, hogy titkolja óriási várakozásait.

Moldovában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fokozta a nyomást ezen a csütörtökön, és kijelentette, hogy „minden kétségünk, amelyet Európában kifejezünk, egy árok, amelyet Oroszország megpróbál majd elfoglalni”.

HIRDETŐ

Jean Asselborn, Luxemburg diplomácia vezetője szintén ma megjegyezte, hogy „a NATO 75 éves lesz, és még soha nem csatlakozott egy ország fegyveres konfliktus közepén, mert ez a szerződés V. cikkéhez való folyamodáshoz vezethet”.

Ha ez megtörténik – tette hozzá, akkor „a NATO és Oroszország közötti háborúval” állunk szemben.

Felújítási és kiadási szint

Az oslói találkozó további rendkívül kényes kérdések előtt áll, mint például Törökország vétója Svédország csatlakozásával kapcsolatban, Stoltenberg mandátumának esetleges megújítása és a katonai kiadások mértéke.

A NATO főtitkárává 2014-ben kinevezett 64 éves norvég mandátumát már háromszor újították meg. Utódjának európainak kell lennie, és több uniós ország is szeretné, ha nőt neveznének ki.

Az utolsó szót kimondó Egyesült Államok elnöke, Joe Biden június 5-én fogadja Mette Frederiksen dán miniszterelnököt, potenciális jelöltet.

Eközben Stoltenberg csütörtökön bejelentette, hogy „a közeljövőben” Törökországba látogat, hogy megvitassa Recep Tayyip Erdogan elnökkel az ország vétóját Svédország NATO-tagságára vonatkozóan.

„Bízom benne, hogy Svédország tagja lesz (a NATO-nak), és azon dolgozunk, hogy ez a lehető leggyorsabban megtörténjen” – mondta csütörtökön.

A katonai kiadások nehéz kérdése egy másik téma, amelyet Oslóban kell megvitatni. 2024-re, szövetségesek promeMinden ország GDP-jének 2%-át kellett a védelemre fordítaniuk, de Vilniusban az az elképzelés, hogy ezt a 2%-ot ne a maximum, hanem a minimum minimum legyen.

Csak hét ország érte el a kitűzött célt, és Dánia még messze van attól, hogy teljesítse a közös erőfeszítések részét.

Olvassa el:

* A cikk szövegét részben mesterséges intelligencia eszközök, a legkorszerűbb nyelvi modellek generálták, amelyek segítséget nyújtanak a szövegek elkészítésében, áttekintésében, fordításában és összefoglalásában. A szöveges bejegyzéseket a Curto Az AI-eszközök híreit és válaszait felhasználták a végső tartalom javítására.
Fontos kiemelni, hogy az AI eszközök csak eszközök, és a közzétett tartalomért a végső felelősség a Curto Hírek. Ezen eszközök felelősségteljes és etikus használatával célunk a kommunikációs lehetőségek bővítése és a minőségi információkhoz való hozzáférés demokratizálása.
🤖

görgess fel