8. augusztus 1956-án egy félénk és törékeny, 15 éves fiú érkezett Santosba. Alig két évvel később Pelé megadta Brazíliának első világbajnokságát. A serdülőkor kellős közepén egy mítosz született.
HIRDETŐ
Az egész a kikötővárostól 500 km-re, Bauruban kezdődött. Ott, São Paulo állam belsejében nőtt fel Edson Arantes do Nascimento. 23. október 1940-án született Três Coraçõesben, Minas Gerais államban.
Pelét Dona Celeste és Dondinho nevelte, egy korábbi játékos, aki fiatalon térdsérülése miatt felhagyott a profi labdarúgással.
A legenda szerint maga a „Király”, aki az 1950-es vb-döntőben látta sírni édesapját, amikor Uruguay 2-1-re legyőzte Brazíliát Maracanã közepén. Vigasztalására a kis Dico – ahogy akkoriban hívták – promea tiéd, hogy egy napon megnyeri a világbajnokságot…
HIRDETŐ
Közben meztelen klubokban és kis klubokban tökéletesítette a technikáját.
Első meccsén a Radiun csapatával nyolc gólt szerzett, amivel feldobta a városi amatőr labdarúgó-bajnokságot. Ahogy Luiz Carlos Cordeiro újságíró mondja „Pelé de Bauru” (1997) című könyvében, a Liga megtiltotta neki, hogy áthaladjon a középpályán… nehogy véget érjen a verseny!
A Bauru AC (BAC), a város nagy klubja beépítette a csodagyereket ifjúsági csapatába, ahol a góllövőkényszer több évet is eltöltött.
HIRDETŐ
Első meccs, első gól
A BAC edzője, Waldemar de Brito, az 1934-es világbajnokságon szereplő egykori játékos hitt a fiú gólszerzői hivatásában és a szokatlan technikával végzett gyors cselezésében. Tehetsége olyan nagy volt, hogy már ilyen fiatalon elvitték a Santoshoz profi szerződést kötni.
A visszafogott, komoly, tehetséges, de nagyon szorgalmas fiatal csatár 7. szeptember 1956-én, a Corinthians de Santo André (7-1) elleni barátságos mérkőzésen debütált profiban, alig egy hónappal érkezése után. Belépett a második félidőbe és gólt szerzett.
Ám a labda nem volt kegyes hozzá a junior csapatban: tizenegyest hagyott ki egy olyan verseny sorsdöntő mérkőzésén, amelyen csapata második lett.
HIRDETŐ
Csalódottan írta szüleinek, Alain Fontan életrajza szerint: „Pelé király”: „Tudom, hogy soha nem leszek nagy játékos. Nem erre a pályára születtem. Ez most bebizonyosodott.”
Azonban elszántan csatlakozott a profi csapathoz 1957 januárjában. Az újonc azonban kilenc egymást követő mérkőzésen vett részt anélkül, hogy gólt szerzett, ami a legrosszabb teljesítménye a Santosnál 18 éves pályafutása során.
Az első négy hónap nehéz volt, 6 meccsen mindössze 21 gólt szereztek.
HIRDETŐ
15 May 1957
Elérkezik 15. május 1957.: Pelé híradóvá válik, és végre felfedi magát: a Morumbi-stadionban Santos a tinédzser két góljával 3-0-ra legyőzi Palmeiras csapatát.
Az első szenzációs volt, egy keresztrúgás, amely felizgatta a São Paulo-i sajtót. A neve elkezdett megjelenni az újságokban. Egy hónappal azután, hogy a jelenség São Paulóban megnyilvánult, a helyieken a sor, hogy gyönyörködjenek a csodagyerekben.
Pelé két gólt szerez a Belenenses ellen (6-1). A riói sajtó csodálkozik. Silvio Pirillo, a csapat felderítője az 1958-as svédországi világbajnokságra gondolva kezd rá figyelni.
És minden gyorsan megtörténik: július 7-én Pelé a „canarinho” mezt viseli Maracanãban az Argentína által megnyert barátságos mérkőzésen (2-1), de a fiatal cserejátékos megszerezte az egyenlítést. Három nappal később, a pacaembui visszavágón, és először indult, 2-0-s győzelmet aratott.
A jövő és csak háromszoros világbajnok története tovább folytatódik.
1957 végén beigazolódott a jelenség születése: Pelé a Campeonato Paulista gólkirálya lett. Mint a Santos honlapján felidézte, „az első bajnokin 36 gólt szereztem (29 meccsen, beleértve az elődöntőt is). Egy 16, 17 éves fiú számára ez nagy bravúr volt.”
Forrás: AFP
Lásd még:
