Minden választási évben vannak, akik álhíreket tesznek közzé, vagy kétségbe vonják a választási kutatás fontosságát. És vannak emberek, akik questiona közvélemény-kutatások relevánsak-e, hiszen nem ritkán a felmérések eredményei eltérhetnek attól, amit a felmérések jeleztek. Ez valójában megtörténhet. De nem szabad elfelejteni: a szavazási szándék felmérésekben megjelenő adatok olyanok, mint a pillanat pillanatképei, megmutatják, hogy ki van előrébb, és lefelé vagy emelkedő tendenciákra mutatnak rá.
HIRDETŐ
Ez a videó a Politize! elmagyarázza egy választás előtti felmérés jelentését:
Ezért a szavazási szándék felméréseknek nincs ereje a választás kimenetelének előrejelzésére, csak pályákat, trendeket mutatnak be. Minden megváltozhat az új tények láttán, hetek, napok, sőt órák alatt. Kire szándékozott szavazni X az utolsó pillanatban úgy dönt, hogy igennel szavaz Y? A közvélemény-kutatások pedig maguk is befolyásolhatják ezt a gondolkodásbeli változást, ezért fontos részét képezik a választási forgatókönyvnek.
Mire való?
A közvélemény-kutatások felmérik a következő választások szavazási szándékát, és hőmérőként szolgálnak a választók számára, mivel esetenként a szavazók a szerint változtatják meg a szavazatukat, hogy melyik jelölt az urnák előtt áll.
HIRDETŐ
Ezt a jelenséget „hasznos szavazásnak” nevezhetjük: a választó azt a jelöltet választja, aki le tudja győzni azt, akit nem szeretne elnöki (vagy kormányzói, polgármesteri, szenátori, sőt alelnöki) székben látni.
A választások előtti felmérések egyben hőmérőként is szolgálnak a politikai pártok számára, amelyek jelöltjeik népszerűségét mérik.
A felmérések a médiát is segítik a vitákban részt vevő jelöltek kiválasztásában. Az 1%-nál kevesebb szavazati szándékkal rendelkezők kimaradnak. Ez egy módja annak, hogy optimalizáljuk a vitaidőt, és a beszédeket azokra összpontosítsuk, akik a legnagyobb valószínűséggel nyernek. Emiatt a vitákban (televízió, rádió és weboldalak) általában csak az első helyezettek jelennek meg a szavazáson.
HIRDETŐ
Hibahatár
A hibahatár, más néven konfidenciaintervallum egy matematikai számítás, amelyet a felmérésben szereplő minta alapján végeznek (hány embert kérdeztek meg), amely jelzi, hogy az eredmények valóban tükrözik-e a teljes népesség véleményét.
Mivel a kutatás nem abszolút értékeken, hanem becsléseken (statisztika) alapul, mindig lesz hibahatár. A válaszadók számának meghatározásával beazonosítható a felmérés hibahatára, vagyis az, hogy az adott eredmény mennyire van közel vagy távol a valóságtól.
A piacon a standard indexek 2 százalékpontos hibával rendelkeznek, 95%-os megbízhatósági szint mellett. Ez azt jelenti, hogy ha a felmérést 100-szor megismétlik, akkor 95-ben az eredmények 2 százalékpontos eltérésen belül maradnak többé-kevésbé.
HIRDETŐ
A szavazások hibahatára gyakran az interneten található mémek eredete
Ki fizet egy felmérésért?
A kutatásokat általában nagy pénzintézetek megbízzák, és költsége magas, 100 és 200 ezer R$ között mozog. De vannak olyan sajtóorgánumok is, amelyek saját kutatásaikat finanszírozzák, például a Datafolha.
Miután megrendelte a felmérést egy kutatóintézettől, és megállapodott az árban, a szervezet elkezdi kiválasztani az embereket osztály, életkor, nem szerint. Ezt a kiválasztást változónak nevezik, és a kiválasztás véletlenszerűen történik a Brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet (IBGE) adatai szerint. Ez egy minta a brazil lakosságból.
HIRDETŐ
A csoport nagy, közepes vagy kis városok között változhat. Az ilyen típusú kutatások résztvevőinek pontos száma nincs, de általában 1 és 4 fő között van.
A kérdezők otthonukban, az utcákon vagy telefonon keresik fel a polgárokat. A válaszadók körülbelül 20%-a kap visszajelzést a kutatóktól annak ellenőrzésére, hogy a múltbeli adatok helyesek-e.
Szavazás a közösségi médiában
A közösségi médiában készült közvélemény-kutatások nem szolgálnak statisztikaként. Az IBGE adatai szerint 2019-ben a lakosság 82,7%-ának volt hozzáférése az internethez, de nem mindenki fér hozzá a közösségi oldalakhoz. A hálózatokon végzett közvélemény-kutatások során a szavazó megkeresi a kutatást, és az algoritmus azokhoz a „szavazásokhoz” irányítja, amelyekkel a felhasználók leginkább azonosulnak.
Más szóval, egy Lula-szavazó például nagyobb valószínűséggel lát több szavazást baloldali oldalakról, mint egy Bolsonaro-szavazó. A közösségi hálózatokon a felhasználók egynél több fiókot hozhatnak létre és szavazhatnak rájuk, és emiatt a szavazások manipulálhatók. Szemmel tart!
Kövesse a kutatást:
- Az O Globo újság létrehozta a „Pulso” blogot, amely a brazilok viselkedése alapján elemzi a választási felméréseket. (A földgömb*)
- A Power 360º olyan mechanizmussal rendelkezik, amely lehetővé teszi a választási szavazások grafikonjainak összeállítását 2000 óta, legyen szó helyhatósági választásokról, szenátusról, állami kormányokról és az elnökségről. (Tud)
- Estadãon van egy „számítógép” amely grafikonon mutatja be a választási vita legvalószínűbb forgatókönyvét az elmúlt hat hónapban megjelent kutatások alapján. (Estadão*)
Curto Kurátor:
- Hogyan történik a választási felmérés? (Nagyon érdekes*)
- Hogyan működnek a felmérések? (Politizál!)
- Nézze meg a regisztrált kereséseket (TSE)
- A választási szavazások típusa (A tényekhez)
- Hogyan működnek a Twitter robotok? (Közhivatal)
Kiemelt fotó: Antônio Augusto/Ascom/TSE
(): regisztrációt és/vagy aláírást igényelhet
Curto Magyarázza el: minden, amit tudnod kell, és szégyellsz kérdezni!😉
Kattintson a további magyarázó tartalom megtekintéséhez ⤴️
