Kép forrása: AFP

Ki az a Hszi Csin-ping kínai elnök?

Amikor Hszi Csin-ping 2012-ben hatalomra került, néhányan azt jósolták, hogy alacsony profilja és családi háttere miatt ő lesz a Kínai Kommunista Párt legliberálisabb vezetője. Tíz évvel később a valóság egészen más. Hszi Csin-ping, aki arra készül, hogy megszerezze a harmadik ciklust, és a legerősebb vezetővé váljon Mao Ce Tung óta, Hszi Csin-ping könyörtelen ambíciót, az ellenvélemény iránti intoleranciát és az ellenőrzés iránti vágyat tanúsította, amely Kínában a mindennapi élet szinte minden területére beszivárgott.

Az eleinte egy népszerű énekes férjeként ismert Hszi Csin-ping látszólagos karizma és ügyes politikai narratíva vezetőjévé vált, amely Mao napjai óta nem látott személyes kultuszt biztosított számára. De keveset tudni róla. „Elvitatom azt a hagyományos nézetet, hogy Hszi Csin-ping a hatalomért keres hatalmat” – mondta Alfred L. Chan, egy életéről szóló könyv szerzője az AFP-nek. „Azt mondanám, hatalomra vágyik, mint eszközre, hogy megvalósítsa elképzelését.”

HIRDETŐ

Egy másik életrajzíró, Adrian Geiges számára valóban van elképzelése az országról. „Kínát a világ legerősebb országának akarja látni.” Ebben az általa „kínai álomnak” vagy „a kínai nemzet nagy megfiatalításának” nevezett vízióban a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi szerepet játszik. „Xi a hit embere. Számára Isten a kommunista párt” – írta könyvében Kerry Brown Xi: Tanulmány a hatalomról. "A legnagyobb hiba, amit a világ többi része elkövet Xivel kapcsolatban, hogy nem veszi komolyan a hitét."

Sérülés

Bár családja a pártelit része volt, úgy tűnt, Hszi Csin-ping nem erre a posztra volt hivatva. Apját, Xi Zhongxun forradalmi hőst, aki miniszterelnök-helyettes lett, Mao kulturális forradalma idején megtisztították. „Xi és családja traumatizált” – mondja Chan életrajzírója.

A mostani elnök egyik napról a másikra elvesztette státuszát. Egyik féltestvére öngyilkos lett az üldözés miatt. Hszit osztálytársai kiközösítették, ez a tapasztalat David Shambaugh politológus szerint hozzájárult „az érzelmi és pszichológiai leváláshoz és az autonómiához fiatal korától kezdve”.

HIRDETŐ

15 évesen Közép-Kínába küldték, ahol éveket töltött gabonával, és barlangokban aludt. „A munka intenzitása hatással volt rám” – ismerte el. Olyan üléseken is részt vett, amelyeken saját apját kellett feljelentenie, amint azt 1992-ben a The Washington Postnak kifejtette. „Még ha nem is érted, rákényszerítenek, hogy megértsd (…) Ezzel hamarabb érsz” – kommentálta.

Chan életrajzírója számára ezek az élmények „keménységet” adtak. „Tisztában van a hatalom önkényével, ezért a törvényen alapuló kormányzást helyezi előtérbe” – mutat rá.

Alulról

A barlangot, ahol Hszi Csin-ping aludt, turistalátványossággá alakították, hogy kifejezze aggodalmát a legszegényebbek iránt. Egy 2016-os AFP-látogatás alkalmával egy helyi lakos szinte legendás figurának nevezte, aki az intenzív munka szünetei között könyveket olvas. – Láthatta, hogy nem hétköznapi ember.

HIRDETŐ

De az út nem volt zökkenőmentes Hszi Csin-ping számára. Mielőtt belépett volna a pártba, kérelmét családi hagyatéka miatt többször is elutasították. Így aztán „nagyon alacsony szinten” kezdett falusi pártfőnökként 1974-ben – jegyzi meg Geiges.

„Nagyon szisztematikusan dolgozott” és 1999-ben Fujian regionális kormányzója lett, 2002-ben Zhejiang tartományi pártvezetője, majd 2007-ben Sanghajban. Eközben édesapját az 1970-es években rehabilitálták Mao halála után, ami megerősítette pozícióját.

"A forradalom örököse"

Hszi Csin-ping 1987-ben vált el első feleségétől, a népszerű szoprántól, Peng Liyuantól, aki akkoriban nála ismertebb volt. A másként gondolkodó Cai Xia, a KKP egykori vezetője, jelenleg az Egyesült Államokba száműzött számára Hszi Csin-ping „kisebbrendűségi komplexusban szenved, mivel tudja, hogy a párt többi vezetőjéhez képest kevés formális végzettséggel rendelkezik”. Ezért „makacs és diktatórikus” – írta egy politikaelméleti kutatónő a Foreign Affairsben nemrég megjelent cikkében.

HIRDETŐ

De Xi mindig is „a forradalom örökösének” tartotta magát – mondja Chan életrajzírója. 2007-ben a Politikai Iroda, Kína legmagasabb döntéshozó szervének állandó bizottságába nevezték ki. Öt évvel később pedig Hu Jintao helyére került a csúcsra.

Önéletrajza nem vetítette előre, hogy mi következik: a civil mozgalmak elnyomása, a független média és a tudományos szabadságjogok, az emberi jogok állítólagos visszaélései a Hszincsiang régióban, vagy az elődjénél sokkal agresszívebb külpolitika.

Anélkül, hogy Xihez vagy belső köréhez hozzáférnének, a tudósok korai írásaiban keresnek nyomokat a motivációiról. A párt központi fontossága és küldetése „Kína nagy országgá tétele nyilvánvaló Xi legkorábbi feljegyzéseiből” – mondja Brown.

HIRDETŐ

A felemelkedő Kínáról szóló narratíva nagy hatással volt a lakosságra, és ezt a nacionalizmust a maga javára használta a párt legitimálására a lakosság körében. De nyilvánvaló a hatalom elvesztésétől való félelem is. Geiges szerint „a Szovjetunió bukása és a kelet-európai szocializmus nagy sokk volt” Xi számára.

A következtetése pedig az, hogy ez az összeomlás a politikai nyitottságnak köszönhető. „Úgy döntött, hogy ilyesmi nem történhet meg Kínában (…) Ezért védi a Kommunista Párt erős vezetését, erős vezetővel” – teszi hozzá.

(AFP-vel)

görgess fel