Kép forrása: Niklas Elmehed

Trió a kvantummechanika területén tett felfedezésekért kapja a fizikai Nobel-díjat

A francia Alain Aspect, az amerikai John Clauser és az osztrák Anton Zeilinger kapta a fizikai Nobel-díjat. A triót ezen a kedden (04) ítélték oda a „kvantumösszefonódás” terén végzett úttörő munkájukért, amely mechanizmusban két kvantumrészecske tökéletesen korrelál, függetlenül a köztük lévő távolságtól – jelentette be a zsűri.

A nyertesek mindegyike „innovatív kísérleteket végzett kvantumösszefonódott állapotok felhasználásával, amelyekben két részecske egységként viselkedik, még akkor is, ha szét vannak választva” – emelte ki a Nobel-bizottság. A munka eredményei „kikövezték az utat a kvantuminformációkon alapuló új technológiák előtt”.

HIRDETŐ

"Egyre világosabb, hogy egy új típusú kvantumtechnológia van kialakulóban" - mondta Anders Irback, a fizikai Nobel-bizottság elnöke közleményében. Clauser, a Kaliforniában dolgozó kutatófizikus és Aspect, a Paris-Sacay Egyetem professzora elismerésben részesült John Stewart Bell munkásságában elért eredményeikért, aki az 1960-as években „kidolgozta a nevét viselő matematikai egyenlőtlenséget”.

Teleportálás

Zeilinger, a Bécsi Egyetem fizikaprofesszora kijelentette, hogy nem számított díjra. „Nagyon meglepődtem, amikor megkaptam a hívást” – mondta. Az osztrák tudóst a „kvantumteleportációval kapcsolatos munkásságáért ismerték el, amely lehetővé teszi, hogy egy kvantumállapotot távolról vigyünk át egyik részecskeböl a másikba” – állapította meg a zsűri.

„Ez nem olyan, mint a „Star Trek” filmek vagy ilyesmi” – mondta Zeilinger. "De a lényeg az, hogy az összefonódás segítségével az összes információt, amelyet egy tárgy hordoz, átvihet egy másik helyre, ahol az objektumot helyreállítják" - magyarázta.

HIRDETŐ

A hárman, akik 10 millió svéd koronán, hozzávetőleg 901 ezer dolláron osztoznak, a kitüntetést XVI. Károly Gusztaf királytól veszik át Stockholmban, december 10-én, 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Alfred Nobel tudós, aki végrendeletében létrehozta a díjat.

Tavaly a Svéd Akadémia a japán-amerikai Syukuro Manabét és a német Klaus Hasselmannt díjazta az éghajlatváltozás fizikai modelljeivel kapcsolatos munkájukért, valamint az olasz Giorgio Parisit a fizikai rendszerek rendezetlenségének és fluktuációinak kölcsönhatásával kapcsolatos munkájáért.

Az 1901-es létrehozása óta mindössze négy nő nyerte el a fizikai Nobel-díjat: Marie Curie (1903), Maria Goeppert Mayer (1963), Donna Strickland (2018) és Andrea Ghez (2020).

HIRDETŐ

(AFP-vel)

görgess fel