Kép forrása: AFP

Legfrissebb Ukrajnából: Kína párbeszédre szólít fel Oroszország és Ukrajna között, és óva int az atomfegyverek használatától

Kína arra kérte Oroszországot és Ukrajnát, hogytomem as negociações de paz o mais rápido possível e alertou que armas nucleares não devem ser usadas neste conflito, de acordo com um documento divulgado nesta sexta-feira (24), no primeiro aniversário do início da guerra.

„Minden félnek támogatnia kell Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy egy irányba dolgozzanak, és a lehető leghamarabb folytassák a közvetlen párbeszédet” – mondta a kínai külügyminisztérium ebben a 12 pontos dokumentumban a konfliktus „politikai megoldása” érdekében.

HIRDETŐ

Peking is elutasította az atomfegyverek alkalmazását, néhány nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az Egyesült Államokkal kötött nukleáris leszerelési szerződésben.

„Nem szabad nukleáris fegyvert használni, és soha nem szabad nukleáris háborúkat vívni. A nukleáris fegyverek fenyegetése vagy alkalmazása ellen küzdeni kell” – teszi hozzá a dokumentum.

A szöveg a civilek védelmének szükségességét is hangsúlyozza: „A konfliktusban részes feleknek szigorúan tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot, és kerülniük kell a civilek vagy polgári létesítmények megtámadását”.

HIRDETŐ

Az Egyesült Államok kormánya bírálta a dokumentumot. Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a háború "holnap véget érhet, ha Oroszország abbahagyja Ukrajna támadását és kivonja erőit".

„Az első reakcióm az, hogy (a dokumentum) megállhat az első pontnál, ami a nemzetek szuverenitásának tiszteletben tartása” – mondta Sullivan a CNN-nek.

„Oroszország már elvesztette ezt a háborút. Oroszország célja a háborúban az volt, hogy letörölje Ukrajnát a térképről, beépítse a térképbe. Elbuktak, és nincsenek abban a helyzetben, hogy sikeresek legyenek” – tette hozzá.

HIRDETŐ

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szkepticizmusát fejezte ki Kína tervével kapcsolatban, és kijelentette, hogy Peking "nincs nagy hitelessége" ebben a konfliktusban.

Frank Walter Steinmeier német elnök is kiemelte a „kétségeket” azzal kapcsolatban, hogy Peking milyen „építő szerepet” játszhat az ukrajnai békében.

Szövetségesek, de semlegesek

Peking megpróbálta semleges félként pozícionálni magát a konfliktusban, bár fenntartja kapcsolatait Moszkvával, stratégiai szövetségesével.

HIRDETŐ

A kínai diplomácia vezetője, Wang Yi szerdán az orosz fővárosban találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel és külügyminiszterével, Szergej Lavrovval, hogy bemutassa a háború „politikai megoldását”.

A találkozóról a Xinhua állami hírügynökség által közzétett összefoglalójában Wang elmondta, hogy Kína „elmélyíteni kívánja a politikai bizalmat és megerősíti a stratégiai koordinációt” Oroszországgal.

Wang látogatását követően Moszkva bejelentette, hogy Peking bemutatta elképzelését a konfliktus „politikai megoldásáról”.

HIRDETŐ

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy nem látta Kína béketervét, és találkozni szeretne Peking képviselőivel, hogy megvitassák a javaslatot, mielőtt elmondaná véleményét.

„Úgy gondolom, hogy általában véve nagyon pozitív dolog, hogy Kína elkezd Ukrajnáról beszélni, és jeleket küld” – mondta Zelenszkij.

A dokumentum azt bizonyítja, hogy Peking „egyértelműen az általa hidegháborús mentalitásnak nevezett európai biztonsági architektúra termékének tekinti az ukrajnai konfliktust” – mondta Manoj Kewalramani, a bangalore-i Takshashila Institute elemzője (India).

Fumio Kishida japán miniszterelnök bejelentette, hogy a G7-ek (a világ hét legfejlettebb országának csoportja) arra kérik az országokat, hogy tartózkodjanak katonai segélyek küldésétől Oroszországnak.

„Tekintettel a harmadik országok Oroszországnak nyújtott katonai támogatására, amelyről már beszámoltak, a G7-ek fel kívánják szólítani az ilyen támogatások beszüntetését” – mondta Kishida néhány órával a találkozó előtt.

Kína az orosz invázió kezdete óta diplomáciai és pénzügyi támogatást ajánlott Putyinnak, de tartózkodott minden katonai beavatkozástól és fegyverküldéstől a szövetségesnek.

Az állami irányítás alatt álló kínai vállalatok nem halálos drónokat és egyéb felszereléseket adtak el Oroszországnak és Ukrajnának. Moszkva pedig kénytelen volt Iránhoz fordulni pilóta nélküli harci repülőgépekért.

(AFP-vel)

Olvassa el:

Hírek fogadása és newsletters igen Curto Hírek a Telegramon és a WhatsApp-on keresztül.

Hírek fogadása és newsletters igen Curto Hírek szerzője Telegram e WhatsApp.

görgess fel