Nord Stream
Kép forrása: AFP

Az Északi Áramlat gázvezetékeinek szivárgása gázbuborékokat generál a Balti-tengerben

A két Északi Áramlat gázvezeték Oroszország és Németország között - amelyek az ukrajnai háború miatt nem üzemelnek - gázszivárgást szenvedett a Balti-tengeren, ami óriási buborékokat generált ezen a kedden (27). Baleset vagy szabotázs?

Ezt a jegyzetet 16:30-kor frissítették.

A dán Bornholm sziget közelében, hétfő (26) óta azonosított három nagy szivárgás a felszínről látható, és 200 méteres, de akár egy kilométer átmérőjű buborékokat is generált - jelentette be a dán hadsereg közleményében, amely lenyűgöző képeket is tartalmaz.

HIRDETŐ

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték elsőként szenvedett kárt hétfőn (26). Ezen a kedden (27) hibákat is rögzítettek az Északi Áramlat 1 nyomvonalán, amely szinte párhuzamosan halad a Balti-tengerrel.

Dánia és Svédország megerősítette, hogy a két gázvezeték szivárog.

Az elmúlt hónapok geopolitikai feszültségeinek tárgyai, az orosz Gazprom konzorcium által üzemeltetett két gázvezeték az ukrajnai háború miatt nem üzemel, de továbbra is tele van gázzal.

HIRDETŐ

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország azt mondta, hogy „rendkívül aggódik” az észlelt szivárogtatások miatt, és hozzátette, hogy nem zár ki „semmilyen hipotézist sem, beleértve a szabotázst sem.

A szivárgásokat a dán Bornholm szigetén észlelték: az egyiket Dánia kizárólagos gazdasági övezetében, a másikat Svédországban.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, hogy „nehéz elképzelni, hogy balesetről van szó”, hozzátéve, hogy nem zárható ki szabotázs.

HIRDETŐ

A gázvezetéket üzemeltető Északi Áramlat konzorcium kiemelte, hogy egyelőre nem lehet sem megfigyelni, sem felmérni a károkat, de elismerte a helyzet kivételes jellegét.

„Nem gyakori az olyan incidens, amikor három cső is nehézséget okoz ugyanazon a napon” – mondta a csoport szóvivője az AFP-nek.

riasztási állapot

Dánia készenléti állapotba helyezte energiainfrastruktúráját, és két hajót küldött a régióba helikopterek kíséretében. Svédország rendkívüli ülést hívott össze.

HIRDETŐ

„A gázvezeték-szivárgás rendkívül ritka, ezért okot látunk az éberség fokozására az elmúlt 24 órában rögzített incidenseket követően” – mondta Kristoffer Böttzauw, a Dán Energiaügynökség igazgatója közleményében.

Ele prome„Dánia kritikus infrastruktúrájának mélyreható felügyelete”.

A skandináv ország a második legmagasabbra, narancssárga szintre emelte a riasztást az áram- és gázszektorban, és megtiltotta a hajózást 5 tengeri mérföld (9 kilométer) körzetben a szivárgások körül, valamint az egy kilométeres körzet feletti repülést.

HIRDETŐ

“Véletlen egybeesés ellen”

Az elődje mellett megépített Északi Áramlat 2 vezetéknek meg kellett volna dupláznia az Oroszországból Németországba irányuló importkapacitást. Közelgő működésbe lépését azonban felfüggesztették az ukrajnai invázió miatt Moszkvával szembeni megtorlások miatt.

A német hatóságok egyelőre nem kommentálták a kiszivárogtatásokat, de a Taggesspiegel című német lap által idézett kormányközeli forrás szerint „minden a véletlenek ellen szól”.

Két víz alatti robbanást rögzítettek a szivárgás előtt 

Két víz alatti robbanást rögzítettek, „valószínűleg detonációk miatt” az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezeték szivárgási helyei közelében, röviddel az észlelésük előtt – jelentette egy svéd szeizmikus intézet kedden (27).

Az első, 1,9 magnitúdós „masszív energiakibocsátást” vasárnapról hétfőre éjjel 02:03-kor (brasíliai idő szerint vasárnap 21:03-kor) regisztrálták a dán Bornholm-szigettől délkeletre, egy másikat pedig 2,3 magnitúdóval 19 órakor. Peter Schmidt, a Svéd Nemzeti Szeizmikus Hálózat munkatársa magyarázta az AFP-nek hétfőn 04:14 (Brasília) a sziget északkeleti részén.

"Úgy értelmezzük, hogy a legnagyobb valószínűséggel jön valamilyen detonáció" - mondta.

Dánia szerint az Északi Áramlat csővezetékeinek szivárgása „szándékos cselekedetek” következménye

Az Oroszországot és Európát a Balti-tengeren keresztül összekötő Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeket érintő szivárgások „szándékos tettek” és nem „baleset” következményei – mondta a dán miniszterelnök kedden (27). .

A dán kormány becslése szerint az ukrajnai háború miatt nem üzemelő, de gázzal teli vezetékekben a szivárgás „legalább egy hétig” tarthat, amíg véget nem ér a vezetékekből kiáramló metán – mondta a miniszter. Az energia és környezetvédelem sajtótájékoztatóján.

(AFP-vel)

görgess fel