Putyin tartalékosokat mozgósít, kijelenti, hogy hajlandó „minden eszközt” bevetni Ukrajna ellen, és figyelmeztet: „Ez nem blöff”

Az ukrán erők villámellenes ellentámadásaival szemben, amelyek miatt az orosz hadsereg visszavonult, Putyin a konfliktus eszkalációja mellett döntött, olyan intézkedéssel, amely megnyitja az utat további orosz csapatok Ukrajnába küldéséhez.

A négy kelet- és dél-ukrajnai régió péntektől (23) történő bekebelezéséről szóló „népszavazás” keddi bejelentése után az orosz elnök nyilatkozatai változást jeleznek a február 24-én kezdődött konfliktusban.

„Szükségesnek tartom támogatni azt a javaslatot (a Honvédelmi Minisztériumtól), hogy részlegesen mozgósítsák a tartalékban lévő, már szolgálatot teljesítő (…) és megfelelő tapasztalattal rendelkező állampolgárokat” – jelentette ki Putyin szerdán rögzített és bemutatott beszédében. a televízióban.

„Csak részleges mozgósításról beszélünk” – hangoztatta az orosz elnök. Az elmúlt napokban az általános mozgósításról szóló pletykák sok orosz aggodalmat keltettek.

Szerguj Sojgu, az ország védelmi minisztere kifejtette, hogy a megbízás 300.000 ezer tartalékos katonát érint, ami szavai szerint „a mozgósítható erőforrások mindössze 1,1%-át teszi ki”.

Oroszország x Ukrajna: a konfliktus eredete és a világ kockázatai

Egy harmadik világháború kezdetét éljük? Mi motiválta Oroszországot Ukrajna megtámadására? Miért tart a konfliktus több mint 3 hónapig? O Curto összeállítást hoz az európai kontinens háborújáról.

Az orosz elnök tájékoztatása szerint a rendelet e szerdától (21-től) lép hatályba. A rendeletet nem sokkal azután tették közzé, hogy a beszédet bemutatták a Kreml portálján.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója kigúnyolta az intézkedést.

„Ez még mindig a tervek szerint halad, igaz? Az életnek remek humora van” – írta a Twitteren.

„A „háromnapos háború” 210. napja. Az oroszok, akik Ukrajna megsemmisítésére szólítottak fel, a következõkkel zártak: 1. Mozgósítás. 2. Lezárt határok, bankszámlák zárolása. 3. Letartóztatás dezertálás miatt” – tette hozzá Podolyak.

Legfrissebb Ukrajnából: Zelenszkij arra kéri a G7 országokat, hogy szállítsanak további fegyvereket

Zelenszkij kizárja az Oroszországgal kötendő rövid fegyverszünet ötletét. Kövesse a legfrissebb híreket az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktusról az európai kontinensen.

Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete azt mondta, hogy a lépés a „gyengeség jele” Moszkvából, amelynek meg kell küzdenie a katonai személyzet hiányával a hét hónapos ukrajnai offenzívájában.

Az Egyesült Királyság ugyanezt az irányvonalat követte. Ben Wallace brit védelmi miniszter kijelentette, hogy Putyin döntése azt mutatja, hogy offenzívája „kudarcot vall”, és kiemelte, hogy „a nemzetközi közösség egységes, Oroszország pedig globális páriává válik”.

"Ez nem blöff"

Putyin ismét megtámadta a nyugati országokat, amelyek szerinte „agresszív politikájuk minden korlátját túllépték”, és „gyengíteni, megosztani és végső soron elpusztítani” akarták Oroszországot.

„Atomban zsarolást is végeztek […] Szeretném emlékeztetni azokat, akik ilyen kijelentéseket tesznek, hogy hazánknak is van több pusztító eszköze, amelyek közül néhány korszerűbb, mint a NATO-országoké” – jelentette ki az orosz elnök.

„Minden rendelkezésre álló eszközt meg fogunk használni Oroszország és népünk védelmében” – hangsúlyozta. „És azt mondom, hogy „minden eszköz” […] Ez nem blöff” – erősködött.

A védelmi miniszter kijelentette, hogy Oroszország „nem annyira Ukrajna ellen harcol, mint a Nyugat ellen”.

Az orosz erők számos kudarcot szenvedtek az ukrán ellentámadásokban Herszon (Dél-Ukrajna) és Harkov (északkeleti) régiókban, ahol az oroszok kénytelenek voltak nagy területet átadni.

Soigu bejelentette, hogy az orosz hadsereg 5.937 katona halálát regisztrálta az offenzíva kezdete óta, ami jóval magasabb hivatalos adat, mint az előző, de messze elmarad az ukrán és nyugati becslésektől, amelyek több tízezres áldozatokra hivatkoznak.

Melléklet „álreferendumok”

A harcok és a bombázások ezen a szerdán is folytatódtak, és az ukrán hatóságok azzal vádolták Oroszországot, hogy ismét megtámadta az ország déli részén található Zaporizzsja atomerőmű-komplexumot, amely Európa legnagyobb.

Ukrajna szakadár vagy megszállt régióinak hatóságai kedden bejelentették, hogy szeptember 23. és 27. között „népszavazást” tartanak Oroszországhoz.

A Krím-félsziget Oroszország általi annektálását 2014-ben hivatalossá tett szavazáshoz hasonlóan a Donbász-medencét alkotó Donyeck és Luhanszk régiókban (keleten), valamint a megszállt Herszon és Zaporizzsja régiókban zajlanak majd le. délen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lekicsinyelte a bejelentéseket, és „álreferendumnak” nevezte a szavazásokat.

(AFP-vel)