„Ha nem cselekszünk most, az csak ízelítő az elkövetkezőkből” – mondja Mamadou Goita, az IPES-Food csoport tagja, amely elsősorban afrikai gazdálkodó szervezetekkel dolgozik együtt.
HIRDETŐ
Az élelmiszer-termelés jelentős üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység, és erősen ki van téve az éghajlatváltozásnak. E hatások némelyike hosszú távú, mint például az alacsonyabb terméshozam, az óceánok felmelegedése, a beporzók és a növények közötti szezonális eltolódások vagy a mezőgazdasági munkák során fellépő túlzott hőség.
Másokat azonban már a jelenlegi kockázati tényezők közé kell sorolni. Az árvizek „hirtelen pusztítást okozhatnak a megélhetésben és az infrastruktúrában” – magyarázza Rachel Bezner Kerr, az egyesült államokbeli Cornell Egyetem professzora.
A 2022-es év drámai példákat rögzít
A hőhullám Dél-Ázsiában érintette a termést, az aszály pedig pusztította az európaiakat; az árvizek rizsföldeket fulladtak meg Nigériában és Kínában. A válság a legsebezhetőbbeket érinti.
HIRDETŐ
Az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja szerint 22 millió embert fenyeget éhínség Kenyában, Szomáliában és Etiópiában négy esős évszak után... eső nélkül.
Pakisztánban a példátlan monszun árvizek hatalmas mezőgazdasági területeket nyeltek el.
Az időjárási katasztrófák exportkorlátozásokhoz vezethetnek, mint amilyeneket India is bevezetett idén, miután búza aratását szenvedte el a hőhullám. A spekuláció és az ukrajnai háború okozta energiaválság csak rontott a helyzeten, megemelte a gabonaárakat.
HIRDETŐ
Egy részét megoldások pénzbeli, a másik a szennyező gázok kibocsátásának csökkentését jelenti – mivel az élelmiszertermelés bizonyos régiókban „lehetetlen lesz”, ha a felmelegedés a jelenlegi pályáján marad az IPCC szerint.
A gazdag országok lakói viszont csökkenthetnék húsfogyasztásukat, és ennek következtében a gabonafélék takarmányozását. Ennek eredményeként az állattenyésztés már nem haladna az erdők rovására. A rizsen, kukoricán, búzán és burgonyán kívül minden ország változatossá teheti szokásos étrendjét.
De ezeknek a megoldásoknak megvannak a maguk határai. Ma már nincs olyan gabonafajta, amely képes ellenállni az egyre gyakoribb és pusztítóbb időjárásnak és a bolygót sújtó katasztrófáknak.
HIRDETŐ
(AFP-vel)
Olvassa el:
