Churchill polgármestere a bányászatban és a helyi turizmusban rejlő lehetőségeket szem előtt tartva üdvözli a régió hőmérsékletének emelkedését. Szerinte „a helyi lakosság számára is lehetőséget jelentenek a gazdasági növekedésre”.
HIRDETŐ
- Churchill egy elszigetelt település a kanadai Hudson-öböl partján, ahol a globális felmelegedés háromszor gyorsabb, mint a világ más részein, és ahol a jég fokozatosan eltűnik.
- Az 80-as évek óta csökkenő jegesmedve-populáció a városban jelenleg 800 egyed: annyi, ahány ember van a városban.
- A globális felmelegedés csökkenti a fagyási időt a régióban, és arra kényszeríti a jegesmedvéket, hogy tovább maradjanak a szárazföldön. Gyakran éhesek és gyengék, egyre közelebb vándorolnak a városi központokhoz.
A helyzet Churchill tükrözi azt, amit a tudományos tanulmányok mondanak: a globális felmelegedés veszélybe sodorja a sarkvidéki fajokat, különösen azáltal, hogy megnyitja az ajtót más déli állatok előtt.
David Daley, a Churchillben született szánhúzó kutyatenyésztő egyre nehezebben ismeri fel az egykor ismerős világot.
„A Földanya meg fog büntetni minket minden pusztításért, amelyet bolygónkon okozunk” – mondja.
Daley minden évben fél a hó későbbi és későbbi érkezésétől. „A kutyáim is várják a telet, akárcsak mi” – mondja. "Ez általános egy haldokló kultúrában."
HIRDETŐ
Jegesmedvék
Kaland ott bizonyos óvintézkedéseket igényel: puska, medveriasztó, és csoportos túrázás szükséges sötétedés után vagy rossz látási viszonyok között. Mindenkinek van mesélnivalója a jegesmedvékről.
Daley szerint az embereknek „nincs más választásuk”: „alkalmazkodniuk kell”, ahogyan az állatokat kényszerítik. A város új radarokkal rendelkezik, amelyek a legtávolabbi házaktól két kilométerre képesek észlelni a medvéket, még éjszaka és ködben is.
„Nem emlékszem, hogy lányként veszélyben éreztem volna magam a nyáron. Ma már más a helyzet, a gyerekeim nem játszhatnak a part menti sziklákon, mint régen” – mondja Daley lánya, Danielle, 33 éves.
HIRDETŐ
Sebezhető lakosság
A munkanélküliség, a bizonytalan lakhatás és a diszkrimináció azt jelenti, hogy a település sok lakója szerint nem az éghajlati probléma a fő vészhelyzet. Churchillben a gyerekek 64%-a a szegénységi küszöb alatt él.
A lakosság 60%-a bennszülött (inuit, cree, dene, métis), míg összességében Kanadában mindössze 5%, Manitobában pedig 18%.
- Biodiverzitás és őslakosok
Az ENSZ klímaszakértői márciusi közlönyükben már azt mondták, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben figyelembe kell venni ezen emberek valóságának ismeretét.
HIRDETŐ
Novemberben, a COP27 során, az ENSZ éghajlati csúcstalálkozóján Egyiptomban néhány aktivista szorgalmazza olyan politikák, amelyek figyelembe veszik az őslakos ősi gyakorlatokat, mivel földjei a világ biológiai sokféleségének 80%-ának adnak otthont. Daley egy új kezdetről álmodik.
„Őslakos népként meg kell békülnünk anyánkkal, a Földdel” – mondja.
Gazdasági érdek
„Mindenben meg kell keresni a pozitív oldalakat” – mondja Michael Spence, Churchill polgármestere, a cree őslakos nép tagja.
A jegesmedvék megnövekedett jelenléte ma már évente néhány ezer turistát vonz Manitoba eme távoli, autóval megközelíthetetlen szegletébe.
A polgármester arról álmodik, hogy Churchillt azzá alakítja gabonatermesztés kikötője egyre északabbra és végül ásványok, amelyet különösen a Kanadai Távol-Északon lehetne bányászni az olvadásnak köszönhetően.
HIRDETŐ
(AFP-vel)
Olvassa el a teljes jelentést a címen UOL.
