O IPCCA világ minden tájáról érkezett tudósok százait tömörítő szervezet ezen a héten azon vitatkozik, hogy milyen szintézist adja át a svájci interlakeni találkozón jelenlévő csaknem 200 ország politikai vezetőinek. Ez a hatodik tudományos értékelési ciklus összefoglalása, amely kilenc évig tartott.
HIRDETŐ
1,5°C vagy 2°C határérték?
O Párizsi Megállapodás 2015 tűzte ki a célt korlátozza a bolygó átlaghőmérsékletének növekedését 2°C alá, ideális esetben 1,5°C-ra a XNUMX. század közepéhez képest.
@curtonews O #Párizsi Megállapodás egy nemzetközi szerződés, amelynek egyetlen fő célja van: a globális felmelegedés csökkentése. O Curto mesélj még róla! 🌎
♬ eredeti hang - Curto Hírek
Az IPCC 2018 óta ragaszkodik ahhoz, hogy csak a legambiciózusabb 1,5°C-os cél mentheti meg a világot egy súlyos éghajlati válságtól. Ez azt jelenti, hogy „a társadalom minden területén példátlan változásokat kell elfogadni”.
Mostantól 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátása várhatóan 43%-kal csökken a 2019-es szinthez képest, és akár 84%-kal 2050-re. Továbbra is emelkedik azonban, és ezt a 1,5°C-ot elkerülhetetlenül túllépik.
HIRDETŐ
⚠️ Minden tizedik fok számít.
+1,5°C-on, a szárazföldi fajok 14%-át a kihalás fenyegeti.
+2°C-on, a mérsékelt övi vizekben a korallzátonyok 99%-a – amelyek a tengeri élőlények körülbelül 25%-ának adnak otthont – halálra fullad, és az akvakultúra, például a kagyló- és haltenyésztés is szenvedni fog a következményektől.
Az IPCC jelentései rávilágítanak a „forró pontok” veszélyére, vagyis olyan hőmérsékleti határértékekre, ahonnan nincs visszaút, és amelyek visszafordíthatatlan változásokat okoznak.
HIRDETŐ
Ez a helyzet például a margók esetében amazon, ahol az esőerdő egykor szavannává változott. Az északi régiókban, Grönlandon és az Antarktisz nyugati részén, a globális felmelegedés 1,5°C és 2°C között a permafrost, a több millió km2-nyi földterületet lefedő fagyott réteg olvadását okozhatja, amely visszatartja a CO2-t és a metánt.
Az édesvízi sarki sapkák olvadása akár tíz méterrel is megemelheti az óceánok szintjét az évszázadok során, szintén visszafordíthatatlanul.
„A szenvedés atlasza”
Az IPCC 2022-es, a felmelegedés hatásáról szóló jelentését António Guterres ENSZ-főtitkár „az emberi szenvedés atlaszának” minősítette. 3,3–3,6 milliárd ember „nagyon érzékeny” ezekre a hatásokra, különösen a hőhullámok, aszályok, valamint a szúnyogok, a betegségek átvitelének hordozói.
HIRDETŐ
2050-re sok tengerparti nagyváros és kis szigetállam minden évben rendkívüli éghajlati katasztrófát szenved el.
Veszélyben lévő ökoszisztémák
Egyelőre az erdők, a növények és a talaj járulnak hozzá a klímaszámlák enyhítéséhez. Ezek az erdős régiók szerte a világon, és különösen a amazonhozzájárulnak az emberi tevékenység által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül egyharmadának elnyeléséhez.
Ezen fakészletek túlzott kiaknázása CO2-t, metánt (CH4) és nitrogén-oxidot juttat a légkörbe. A mezőgazdaság pedig a rendelkezésre álló édesvízkészletek 70%-át fogyasztja el. Az óceánok is hozzájárulnak a megkönnyebbüléshez, elnyelik az ember által termelt CO25 2%-át és az üvegházhatású gázok által okozott többlethő több mint 90%-át. Ennek azonban ára van: a tengerek elsavasodtak, a felszíni vizek felmelegedése pedig megnövelte a trópusi viharok erejét és terjedelmét.
HIRDETŐ
Fosszilis energiák
Bármely megoldás magában foglalja az üvegházhatást okozó gázok gyors, mély és a legtöbb esetben azonnali csökkentését minden ágazatban, beleértve az ipart, a mezőgazdaságot, az energiát és a városokat, figyelmeztet az IPCC. Azoknak a hőerőműveknek, amelyek nincsenek felszerelve a CO2 megkötésére alkalmas technológiával, 70-90%-kal kell csökkenteniük kibocsátásukat a következő nyolc évben.
2050-re a világnak szénsemlegesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy elnyeli a maradék kibocsátást a légkörbe. A jó hír az, hogy a szénhidrogének alternatívái csökkentek. 2010 és 2019 között a napenergia fajlagos költsége 85%-kal, a szélenergiaé 55%-kal csökkent.
(val vel AFP)
Olvassa el:
