A képek forrása: Reprodukció/Twitter

Dánia megnyitja az első import CO2 temetőt

A világ első országaként a külföldről importált szén-dioxidot (CO2) eltemető Dánia szerdán (8) felavatott egy 2 méter mély CO1.800-tárolót az Északi-tengerben, amely intézkedést elengedhetetlennek tartottak a globális felmelegedés megfékezéséhez. Gyere és értsd meg!

„Ma új zöld fejezetet kezdünk az Északi-tenger számára” – ünnepelte Frederik herceg a szakasz megkezdésekor pilotaz esbjergi (az ország délnyugati részén) lévő projekté. Paradox módon a helyszín egy korábbi olajtartalék, amely hozzájárult a kibocsátáshoz.

HIRDETŐ

A projekt "GreensandA brit Ineos vegyipari multinacionális vállalat és a Wintershall Dea német energiavállalat koordinálja, évi nyolcmillió tonna CO2 tárolását teszi lehetővé 2030-ig.

A technikája szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS) A dán kezdeményezésben használt alkalmazást világszerte tesztelték, és jelenleg több mint 200 projekt van folyamatban vagy fejlesztés alatt.

A projekt különbsége Greensand az, hogy a meglévő telephelyektől eltérően, amelyek a szomszédos ipari létesítményekből vonják be a CO2-t, nagy távolságból kapott szenet használ fel.

HIRDETŐ

„Európai vívmány a határokon átnyúló együttműködés szempontjából: a CO2-t Belgiumban, majd hamarosan Németországban is megkötik, és a (belga) antwerpeni kikötőben hajókra rakják” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A gyakorlatban a gázt tengeren szállítják a norvégiai Nini West platformra, és egy 1,8 km mély tározóba szállítják.

A dán hatóságok számára, amelyek 2045-ig nulla szén-dioxid-kibocsátás bevezetésére törekszenek, „Klíma eszköztárunk nélkülözhetetlen eszköze”.

HIRDETŐ

Az Északi-tenger erőforrásai

O Északi-tenger Lerakásra alkalmas régió, hiszen számos olajvezeték és geológiai tározó található benne, amelyek több évtizedes olaj- és gáztermelés után üresen hagyták.

„A kimerült olaj- és gázmezőknek számos előnye van, mivel jól dokumentáltak, és már létezik olyan infrastruktúra, amely valószínűleg újrafelhasználható” – mondja Morten Jeppesen, a Dán Műszaki Egyetem Tengerészeti Technológiai Központjának igazgatója.

Közel a Greensand, a francia óriás Összes energia meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy 2-ig a tenger fenekén, több mint két kilométeres mélységben mintegy ötmillió tonna CO2030-t szálljanak le.

HIRDETŐ

Norvégia, úttörő CAC, a következő években is több tonnányi tonnányi mennyiségű cseppfolyósított gázt kap majd Európából. Nyugat-Európa fő szénhidrogén-termelője, az ország rendelkezik a kontinens legnagyobb CO2 tárolási potenciáljával is.

Életképes megoldás

A tárolt CO2 mennyisége azonban még mindig kicsi a teljes kibocsátáshoz képest.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az Európai Unió 3,7 milliárd tonnát bocsátott ki ebből a gázból 2020-ban, alacsony szinten, mivel egy évet érintett a koronavírus-járvány.

HIRDETŐ

Logó, a CAC, amelyet sokáig műszakilag bonyolult és költséges megoldásnak tartottak, ma már az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és a Nemzetközi Energia Ügynökség is szükséges intézkedésnek tekinti.

Az IEEFA ausztrál agytröszt szerint azonban nem mentes a káros hatásoktól, mivel az energiaigényes CO2-leválasztási és tárolási folyamat a leválasztott gáz 21%-ának megfelelő mennyiséget bocsát ki.

Ezen túlmenően a technika az IEEFA szerint a szivárgás kockázatával is jár, ami katasztrofális következményekkel járhat.

"A CAC nem a CO2-kibocsátás jelenlegi szintjének fenntartására használható, hanem a légkör CO2-kibocsátásának korlátozására van szükség” – magyarázta Jeppesen. "Csökkenteni kell a szén-dioxid tárolásának költségeit, hogy az ipar érésével tartós hatáscsökkentési megoldás legyen" - tette hozzá a tudós.

Az intézkedés azonban nem egyöntetű a környezetvédelmi aktivisták körében.

„Nem oldja meg a problémát, és meghosszabbítja a káros struktúrákat” – mondja Helene Hagel, a Greenpeace Denmark energiaigazgatója.

Számára „a módszer nem változtat halandói szokásainkon. Ha Dánia valóban csökkenteni akarja a kibocsátást, akkor aggódnia kell azokért az ágazatokért, amelyek ezek jelentős részét termelik, vagyis a mezőgazdaság és a közlekedés miatt” – erősítette meg.

(val vel AFP)

Olvassa el:

görgess fel