Mobiltelefonok, számítógépek, ipari berendezések, háztartási gépek, sőt mesterséges intelligencia (AI) hardverek: az egyre inkább összekapcsolódó világban az elektronikai hulladék – más néven elektronikai hulladék, WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment) ill. e-hulladék (angolul) – tovább növekszik.
HIRDETŐ
Csak Brazíliában haladta meg 2019-ben ennek a hulladéknak a képződése a 2 millió tonna, ami lakosonként átlagosan több mint 10 kilónak felel meg, így az ország a világ egyik legnagyobb elektronikai hulladéktermelője.
A túlzott ártalmatlanítás nem csupán brazil probléma, hanem globális probléma. 2019-ben a becslések szerint 53 millió tonna elektronikai hulladék világszerte. Azonban csak ennek 17%-a környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésben részesült, például szennyezésmentesítési és újrahasznosítási folyamatokban. Ez azt mutatja, hogy ez az iparág még mindig figyelmen kívül hagyja a berendezés újrahasznosításának vagy újrabeépítésének lehetőségét hasznos élettartamának végén.
Ezen kívül a ENSZ-jelentés feltárja, hogy e hulladék megfelelő kezelése Latin-Amerikában valójában gazdasági lehetőséget jelent. Ez annak köszönhető, hogy ez a hulladék olyan anyagokat tartalmaz, mint az arany, ritka fémek, vas, réz és alumínium, amelyek együttes értéke másodlagos nyersanyagban meghaladja az 1,7 milliárd dollárt.
HIRDETŐ
A társadalmi-környezeti hatásokkal kapcsolatban elmondható, hogy ebben a kiselejtezett hulladékban az üvegházhatású gázok kibocsátása mellett általában mérgező anyagok, például higany és ólom is jelen vannak, ami talaj- és környezetszennyezést okozhat. levegőszennyezés, sőt emberi egészségi problémák is.
Az elektronikai hulladék is rávilágít e lánc dinamikájának társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségére. Ez azért van 7 millió tonna hulladék 20-53%-a Kiviszik a fejletlennek tekintett országokba, akár használt termékként, akár illegális elektronikai hulladékként. Ez a helyzet hasonló ahhoz, ami ebben a helyzetben történik divatipar, amelyben a fejlett országok használt ruhákat küldenek a globális délre.
Az elektronikai ipar azonban korántsem képes megbirkózni az általa termelt hulladék mennyiségével és a fenntarthatóság eszméinek megvalósításával az ágazatban. A jelenlegi gyártási lánc lineáris modellt követ, amely ahelyett, hogy a már kitermelt anyagokat kihasználná, egyre nagyobb nyomást teremt új nyersanyagok kitermelésére. Ez a logika az új termékek előállítása iránti állandó és felgyorsult kereslettel együtt hozzájárul a túlzott ártalmatlanítás problémájának fokozásához.
HIRDETŐ
A mesterséges intelligencia fokozhatja a körforgást az elektronikai szektorban
A mesterséges intelligencia a különböző társadalmi és környezeti helyzetek megoldásaként került előtérbe, től a betegségek pontosabb azonosítása, vagy akár fenntarthatósági megoldások kiaknázása.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy amellett, hogy egy egyszerű szoftverprogram, az AI gyakran integrálódik bizonyos hardverelemekkel, például szerverekkel és grafikus feldolgozó egységekkel. Ezek az alkatrészek, ha elavultak, összetett elektronikus alkatrészek ártalmatlanításával járhatnak. Ezért ennek a hulladéknak a kezelése speciális stratégiákat igényelhet, például a szerverek újrafelhasználását kevésbé intenzív alkalmazásokban vagy felelős újrahasznosítást.
Ezenkívül a mesterséges intelligencia képes fellendíteni a körforgást az elektronikai szektorban, mivel olyan technológiákat kínálhat, amelyek segítenek kezelni és csökkenteni például az elektronikai hulladék mennyiségét.
HIRDETŐ
A gyártóknak felelősséget kell vállalniuk termékeik életciklusáért is
A kiselejtezett elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése érdekében amellett, hogy csak a szükséges mennyiséget állítjuk elő, sürgős olyan körkörös gyakorlatok bevezetése, amelyek csökkentik a nyersanyagok alapból történő kitermelésének szükségességét. Ezzel összefüggésben olyan politikák ösztönzése, mint pl Nemzeti Fordított Logisztikai Program és a gyártók arra való ösztönzése, hogy vállalják a felelősséget termékeik teljes életciklusáért, a gyártástól az ártalmatlanításig, az egyik alapvető alternatívává válik.
Claudia Castanheira Társadalmi-környezeti kommunikátor, professzor és kutató, aki a fenntarthatóságra és a társadalmi-környezeti igazságosságra összpontosít. Mesterdiplomát szerzett beszéd és fenntarthatóság (USP) szakon, a Brechós pelo Mundo alapítója és a Fashion Revolution munkatársa Belgiumban. @euclaudiacastanheira
Olvassa el:
