Kép forrása: Unsplash

Az ENSZ szerint a palackozott vízeladások fele fedezné az ivóvízhez való általános hozzáférést

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) csütörtökön (16) közzétett tanulmánya szerint az elmúlt évtizedekben megugrott palackozott vízre költött pénz fele elegendő lenne az ivóvízhez való egyetemes hozzáférés biztosításához. 💧

A palackozott víz fogyasztásának abbahagyása is hatékonyan csökkentené műanyag szennyezés, mivel a becslések szerint a palackok 85%-a hulladéklerakókba kerül, mondja a a kanadai hamiltoni ENSZ Egyetem Víz-, Környezet- és Egészségügyi Intézetének jelentése. (????????)

HIRDETŐ

A fogyasztói preferenciákat azonban befolyásolják a csapvíz és a palackozott víz biztonságával kapcsolatos tévhitek.

"Az a felfogás, hogy a palackozott víz a legegészségesebb megoldás" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Zeineb Bouhlel az AFP-nek. „De megmutattuk, hogy ez nem feltétlenül így van, és az emberek sokkal többet fizetnek a palackozott vízért, 150-1.000-szer többet, mint egy liter csapvízért” – mondta.

A tanulmány szerint több mint 40 országban több száz palackozott víz márkában találtak szennyező anyagokat, amelyek gyakran meghaladták a helyi vagy globális szabványokat.

HIRDETŐ

Az elmúlt évtizedben a palackozott víz globális értékesítése 73%-kal nőtt, és elérte a 270 milliárd dollárt és a 350 milliárd litert.

Évente körülbelül 600 milliárd műanyag palack keletkezik, ami körülbelül 25 millió tonna műanyaghulladékot jelent.

Az északi féltekén a fogyasztók hajlamosak palackozott vizet vásárolni annak hordozhatósága és az a felfogás miatt, hogy egészségesebb és ízletesebb, mint a csapvíz. A déli féltekén az értékesítést általában a megbízható közüzemi vízellátás hiánya okozza.

HIRDETŐ

„Irányítatlan kitermelés”

A jelentés a palackozott víz ágazatának szabályozásának hiányára is figyelmeztet, kiemelve, hogy a kormányok képtelenek lépést tartani ennek az ágazatnak a bővülésével.

Ez olyan kockázatokat hordozott magában, mint például „a talajvíz ellenőrizetlen kitermelése palackozás céljából”, ami a talajvíz kimerüléséhez vagy szűkösségéhez vezethet – teszi hozzá a dokumentum.

Erre figyelmeztetett Vlagyimir Smakhtin, a tanulmány társszerzője 2 milliárd ember még mindig nem jut minőségi ivóvízhez.

HIRDETŐ

A helyzet a szubszaharai Afrikában rosszabb, globálisan pedig a palackozott víz piacának folyamatos bővülése, amely szerinte eltereli a figyelmet és az erőforrásokat a közüzemi vízrendszerek fejlesztéséről.

A tanulmány szerint azonban történt némi előrelépés. 2020-ban a világ lakosságának 74%-a jutott tiszta vízhez, szemben a két évtizeddel ezelőtti 62%-kal.

De „nagyon messze vagyunk” attól, hogy elérjük az ENSZ által kitűzött célt, miszerint 2030-ra tegyük általánosan elérhetővé az ivóvizet – hangsúlyozta Smakhtin, hozzátéve, hogy „a jelenlegi tendencia nem fenntartható”. „Meg kell próbálnunk többet befektetni a közüzemi vízellátásba, hogy a palackozott víz helyett stabil és megbízható vizet biztosítsunk az embereknek” – mondta.

HIRDETŐ

A jelentés készítői emellett nagyobb átláthatóságot és olyan jogi intézkedések meghozatalát szorgalmazzák, amelyek kötelezik a vállalatokat, hogy nyilvánosan tegyék közzé a kifogott víz mennyiségét, és értékeljék tevékenységük környezetre gyakorolt ​​következményeit.

(val vel AFP)

Olvassa el:

(🇬🇧): angol nyelvű tartalom

(*): A tartalmat más nyelveken fordította Google Egy fordító

(🚥): regisztrációt és/vagy előfizetést igényelhet 

görgess fel