A kép forrásai: Reproduction/Unsplash

A miniszterek Montrealban tárgyalásokat kezdenek a biológiai sokféleségről szóló megállapodásról

A világ minden tájáról érkező környezetvédelmi miniszterek ezen a csütörtökön (15-én) megpróbálták összehozni az álláspontokat egy olyan megállapodás érdekében, amely megmenti a természetet a következő évtizedben, miután intenzív és nehéz tárgyalásokat folytattak az ENSZ biodiverzitási konferenciáján (COP15) Montrealban. Kanada. Már csak néhány nap van hátra a csúcstalálkozó végéig, jövő hétfőn, a tekintetek a kormányok közötti magas szintű megbeszéléseken vannak.

Hszi Csin-ping, Kína elnöke ezen a csütörtökön (15) felszólított egy megállapodás megkötésére, amely lehetővé teszi „a földi élet minden közösségének” felépítését 2030-ig. „Az egészséges ökoszisztéma elengedhetetlen a civilizáció virágzásához” – tette hozzá Xi videó üzenet. Kína a találkozó házigazdája Kanada mellett.

HIRDETŐ

Körülbelül 20 célról tárgyalnak, amelyek célja az ökoszisztémák megmentése, a leromlott földterületek helyreállítása és a Föld 30%-ának védelem alá helyezése.

Ennek eléréséhez az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének (CBD) 196 tagjának konszenzusra kell jutnia egy „globális biodiverzitási keretrendszer“, de egyelőre jelentős különbségek vannak a gazdag és a fejlődő országok között.

„Egyetlen megállapodás sem lesz tökéletes, de szükség van egy szilárd globális megállapodásra, amely véget vet a természet elleni értelmetlen és önpusztító háborúnknak” – mondta Amina J. Mohammed, az ENSZ főtitkár-helyettese.

HIRDETŐ

„A fajok fogyása nem elkerülhetetlen. Ez nem egy zsákutca. Megváltoztathatjuk a dolgok menetét” – mondta Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy sürgősen újra kell gondolnunk a természethez fűződő viszonyunkat, mielőtt a túlzott kizsákmányolás és pusztítás megerősítené azt, amitől egyesek tartanak: a hatodik tömeges kihalástól a bolygó történetében.

Ahogy azonban alig egy hónappal ezelőtt az egyiptomi Sharm el-Sheikhben a COP27 klímaváltozási eseményen történt, a pénz monopolizálja a vita nagy részét a kanadai városban.

HIRDETŐ

Viszály

A vita témája egy alap létrehozása biológiai sokféleség, amely gazdaságilag támogatja a paktum céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseket.

Több tucat ország, Brazíliával az élen, „100-ig legalább 1 milliárd dolláros pénzügyi támogatást követel évente, ami a világ GDP-jének 2030 százaléka”. A szám a jelenlegi segély összegének tízszeresét jelenti, és annyit, mint a promea globális felmelegedés elleni küzdelemért.

A gazdag országok azonban nem hajlandók errepromeúj összegeket, és szorgalmazzák a meglévő pénzügyi mechanizmusok reformját.

HIRDETŐ

Politikai akarat

A viták középpontjában számos fontos téma áll: a világ szárazföldi és tengeri területének 30%-ának védelme, ami jelentős előrelépés a jelenlegi 17%-hoz és 8%-hoz képest.

Szintén vita tárgyát képezi a fajokat károsító milliárdos támogatások megszüntetése, a fenntartható halászat és mezőgazdaság támogatása, a növényvédő szerek csökkentése és az erdőfelújítás.

De valamennyi célkitűzés bizonyos mértékig attól függ, hogy biztosítják-e az eléréséhez szükséges pénzügyi mechanizmusokat.

HIRDETŐ

"Az afrikai csoport pénzzel akar egyezséget kötni, más feltörekvő országok is, de Brazília a pénzügyi kérdést arra használja fel, hogy a folyamatot megvalósíthatatlanná tegye" - mondta egy nyugati tárgyaló.

A forrás szerint a brazil delegáció továbbra is követi a Jair Bolsonaro elnök mandátuma végén érvényben lévő kormány iránymutatásait, amelyek a növényvédő szerek használatának csökkentésével szemben ellenséges agrárgazdaságot támogatják.

Ám a magukat környezetvédelmi szempontból ambiciózusnak bemutató déli országok is terjesztették üzenetüket: „Erőfeszítéseink ellenére mélyen aggaszt bennünket az erőforrások mozgósítása iránti egyértelmű elkötelezettség hiánya” – jelentette ki a kolumbiai képviselő a válságról szóló tanácskozáson.

Teljes szünet

A fejlett országok hozzáállása „a tárgyalásokat a teljes összeomlás szélére sodorta” – jelentette ki szerdán (14) Innocent Maloba, a WWF International civil szervezet elemzője.

„A fejlett országoknak, akik fogyasztásuk mértékéből adódóan kiemelkedő szerepet töltenek be a biodiverzitás válságában, kötelességük támogatni a fejlődő országokat, ez saját érdekük”.

Az igények óriásiak: a természet védelmére képes gazdasági átmenet költségét évente közel 900 milliárd dollárra becsülik, 25%-a a védett területek megőrzésére, a többi pedig a gazdaság „zöldesítésére”.

Zakri Abdul Hamid, az IPBES malajziai alapítója, a megfelelője biológiai sokféleség Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) képviselője tegnap figyelmeztette a minisztereket: „Itt a politikai akarat és az őszinte konszenzus hiányzik arról, hogy mit kell tenni.”

(AFP)

Olvass tovább:

görgess fel