Kép forrása: Canva Pro

Az éghajlatváltozás és az energiaválság 2023-ban is a globális fókuszban marad

Egy évnyi szélsőséges időjárási jelenség után a világ dilemma előtt áll: küzdjünk a klímaváltozás ellen, ami az emberi életforma mélyreható forradalmát jelenti, vagy folytassuk a bőséges és olcsó energiafogyasztást.

„Egy évet vesztettünk” – kesergett az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans a legutóbbi ENSZ klímakonferencia (COP27) után, Egyiptomban.

HIRDETŐ

Kéthetes tárgyalások után a jelenlévő csaknem 200 országnak alig sikerült megállapodnia a legszegényebb országok jóvátételi alapjának létrehozásáról, de pontos összeg és ütemezés nélkül. „A világ nem fog megköszönni nekünk holnap” – figyelmeztetett Timmermans a konferencia végén.

A COP27 nem foglalkozott a befejezés szükségességével fosszilis tüzelőanyagok (olaj, szén vagy gáz). Ez az elkötelezettség elengedhetetlen a nemzetközi közösség azon saját célkitűzéseinek eléréséhez, hogy a bolygó hőmérsékletének növekedését legfeljebb 1,5 °C-on tartsák (Párizsi Megállapodás).

2022-ben az európai nyári hőmérsékleti rekordok, a pakisztáni katasztrofális árvizek és az afrikai régiókban az éhínség voltak a hírek.

HIRDETŐ

„Sajnos ez csak a kezdet: kis léptékben látjuk, mi történhet velünk nagy léptékben” – figyelmeztet Robert Vautard, a francia Pierre-Simon Laplace intézet igazgatója. A remény a felhasználás felgyorsításában rejlik megújuló energia, a klimatológusok és a környezetvédelmi szervezetek szerint.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) előrejelzése szerint a következő öt évben 2.400 gigawattal nő a megújuló energiaforrásokból előállított energiakapacitás. A jelentés szerint ezek az alternatív források 2025-re meghaladják a szenet, mint elektromos energiaforrást.

De ha közelebbről megvizsgáljuk az adatokat, aggasztó kép tárul elénk:

  • Németországban, amely az ukrajnai háború okozta energiaválság által leginkább érintett országok egyike, a villamosenergia-termelés 75%-a még mindig a fosszilis tüzelőanyagoktól függ. A megújuló források közül a biomassza a többség (18%), ami a hivatalos adatok szerint messze megelőzi a nap- vagy a szélenergiát.
  • „A megújuló energia időszakosan működik, ezt tudjuk. Önmagában ez nem rossz, de el kell fogadnunk” – figyelmeztet Javier Blas, a Bloomberg energetikai szakértője.
  • A gáz ára Európában nagyon ingadozó. Megawattonkénti 20 euróról 300 euróra ment, majd 100 euróra esett. "Soha nem láttam még kaotikusabb pillanatot" - kommentálta Raham Freedman, a Wood Mackenzie tanácsadó cég gázágazati elemzője.

A következő COP-t Dubaiban tartják. Az Egyesült Arab Emírségek jelentős olajexportőrök.

HIRDETŐ

„Ezen a COP-on sokat fognak beszélni az olaj- és gázszektorról és annak lehetséges pénzügyi hozzájárulásáról” az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez – jósolja Laurence Tubiana francia szakértő, a 2015-ös Párizsi Megállapodás egyik megalkotója.

Azok a tanulságok, amelyeket ez a tél hagy az északi féltekén, alapvető fontosságúak lesznek a mértékének megértéséhezpromea legfejlettebb gazdaságok valódi fejlődése. A Paris Equity Check kedden publikált tanulmánya szerint a legtöbb fejlett országnak olyan éghajlati ambíciói vannak, amelyek összeegyeztethetetlenek a Párizsi Megállapodás céljaival.

  • Az 1,5 fokos cél helyett az Európai Unió a század végére 2,3 vagy 2,5 fokos pályára lépneÉs az Egyesült Államokban 3 vagy 3,4 °C-on, a tanulmány szerint.
  • A fejlődő országok kilátásai nem sokkal jobbak: Brazília alkalmazkodna a 2,1 vagy 2,9 ºC-os felmelegedéshez, ez a Mexikó 2,7 vagy 3,2 ºC.
  • Kínában, Oroszországban és Törökországban meghaladná az 5 fokot, ami tudományos értelemben egy ismeretlen küszöb, ami drasztikus klímaváltozást okozhat.

Az egyiptomi COP27-en a csaknem 16 tag mindössze 200%-a mutatott be új kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokat. Dubaiban jövőre ezeket az országokat terhelik, ami promeelviseled a kölcsönös vádaskodást.

HIRDETŐ

(Forrás: AFP)

Olvassa el:

görgess fel