"Meglepődve láttuk, hogy az Amazonas éghajlati szélsőségei hogyan kapcsolódnak a tibeti éghajlati szélsőségekhez" - mondta Jurgen Kurths, a kínai, európai és izraeli tudósok tanulmányának társszerzője, amelyet ebben a hónapban tettek közzé a Nature Climate Change folyóiratban.
HIRDETŐ
A tudósok számítógépes szimulációk segítségével térképezték fel, hogyan a globális felmelegedés 2100-ra meghatározhatja ezeket a távolsági összefüggéseket.
Ebből felfedezték, hogy amikor melegebb van amazon, a hőmérséklet a Tibeti-fennsíkon is emelkedik. Másrészt, amikor az Amazonas esőerdőjében többet esik, kevesebb a hó a Himalája térségében, amelyet a jég formájában tárolt édesvíz mennyisége miatt a bolygó „harmadik pólusának” is neveznek.
A régió hómennyiségére vonatkozó rendelkezésre álló adatok alapján a tanulmány szerzői azt mondják, hogy korai jeleket láttak annak, hogy a Tibet 2008 óta közeledik a visszaút pontjához.
HIRDETŐ
A Tibeti-fennsík adja az ázsiai körülbelül 2 milliárd ember által elfogyasztott víz nagy részét.
Egy másik, a Nature Climate Change folyóiratban tavaly megjelent cikk azt állította, hogy az éghajlatváltozás fenyegeti a vízben tárolt vizet Tibet, ami több millió ember ellátását veszélyezteti az ázsiai kontinensen.
(val vel AFP)
Olvassa el:
