pingvin biológiai sokféleség állatai
A kép forrásai: Reproduction/Unsplash

A gazdag országok nyomás alatt állnak, hogy új biodiverzitási alapot hozzanak létre a COP15-ön

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a gazdag országokra, hogy finanszírozzák a biodiverzitás-védelmi kezdeményezéseket a fejlődő országokban, amelyek alapot követelnek a Montrealban tárgyalt "természettel való béke paktum" végrehajtásához. Az „erőforrások mobilizálása”, ahogyan az ENSZ 15. Biodiverzitási Konferenciájának (COP15) résztvevői hivatkoznak rá, mindenütt jelen van azokban a beszélgetésekben, amelyek célja egy olyan ambiciózus megállapodás felvázolása, amely 2030-ra megállítja a természeti erőforrások és fajok pusztulását.

Ennek elérése érdekében december 193-a óta 3 ország részletesen tárgyalt az ökoszisztémák megmentésére irányuló mintegy 20 célkitűzésről: többek között a szárazföldek és tengerek 30%-ának védelme, a peszticidek csökkentése, a leromlott talajok 20-30%-ának helyreállítása.

HIRDETŐ

Azonban a konszenzus ezen ambíciók pontos mértékével kapcsolatban távolinak tűnik, ha nem találják meg a 200 és 700 milliárd USD közötti összegre becsült pénzügyi szükségletek fedezésének módjait.

Több tucat ország – élükön Brazíliával, Indiával, Indonéziával és Afrikával – egységesen követeli „100-ra legalább évi 1 milliárd USD, azaz a globális GDP 2030 százalékának megfelelő pénzügyi támogatást”. Az érték tízszer többet jelent, mint a jelenlegi segély.

Ennek az összegnek a fedezetére a déli országok egy a új globális alap számára biológiai sokféleség.

HIRDETŐ

„A jelenlegi helyzet sokkal kedvezőbb” – mondta kedden (13) a tárgyalások társelnöke, Basile Van Havre, miután novemberben, COP27 Climate Fund, a szegény országok által elszenvedett éghajlati károk kompenzálására szolgáló alap.

Nem csak közpénzből

Hozzon létre egy új globális alapot biológiai sokféleség kevésbé lenne hatékony, mint a meglévő pénzügyi mechanizmusok megreformálása, érvelt kedden (13) Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter.

Álláspontja a gazdag országok konszenzusát tükrözi a kérdésben.

HIRDETŐ

„Azzal viszont egyet kell értenünk, hogy ez nem lehet csak közpénz” – jelentette ki. Guilbeault számára „minden finanszírozási forrást meg kell vizsgálni”: magán-, emberbaráti és állami, valamint „a Világbankot, az IMF-et és más fejlesztési bankokat”.

A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, és a környezetvédelmi miniszterek feladata lesz az ügy megoldása a politikai szakaszban. COP15, amely jövő csütörtökön (15) kezdődik.

„A donor országok nagyon ügyelnek arra, hogy ne kötelezzék el magukatpromevan a promeamit nem tudnak teljesíteni” – mondta Van Havre, aki szerint „nyitottságot” lát a déli országokban, „akik felismerik, hogy ennek valami reálisnak kell lennie”.

HIRDETŐ

(val vel AFP)

Olvassa el:

görgess fel