Latin-Amerikában a legkiemelkedőbbek közé tartozik az 1,2 millió hektár, amelyet 2021-ben két őshonos perui rezervátumnak adtak, valamint az a 612 ezer hektár, amelyet Brazíliában hat őshonos terület hódított meg, amikor 2023-ban lehatárolták a területeiket.
HIRDETŐ
Összesen 73 elemzett országban „a földterületek legalább 11,4%-a legálisan őslakosok, afro leszármazottak és helyi közösségek kezében van” – magyarázza az Initiative for Rights and Resources (RRI) nem kormányzati szervezet által készített jelentés. .
Egy másik kategóriában, az ezen őslakos népek számára „kijelölt” területeken az arány szintén kismértékben, 7,1%-ról 7,2%-ra nőtt.
Latin-Amerikában, ahol az RRI szakértői 16 ország helyzetét elemezték, valamivel magasabb, csaknem egy százalékpontos (0,9%) volt a növekedés.
HIRDETŐ
2015-ben a földek 16,6%-a volt őslakosoké, 2020-ban 17,5%. A haszonélvezetbe adott földterület alig változott (2,9-ben 2015%, 3,1-ban 2020%).
„A világ fejlődése abban az időszakban alapvetően néhány országban összpontosult”, 38 a szöveg szerint.
Világszerte összesen 103 millió hektár volt az őslakosoknak jogszerűen igényelt vagy átengedett földterület.
HIRDETŐ
Ez a második jelentés, amelyet az RRI készített. A civil szervezet ötévente mérlegelni kívánja a földtulajdon alakulását az ENSZ célkitűzéseinek megfelelően 2030-ig.
„A meglévő jogi keretek végrehajtása esetén a teljes terület 250 országban 20 millió hektárral növekedhet, ami a 2015 és 2020 között 73 országban elismert teljes terület kétszeresét jelenti” – emeli ki a jelentés.
Olvassa el:
