elöntött utcák
Kép forrása: Reprodukció/Flickr

Kik szenvednek leginkább a klímaválság hatásaitól?

Kik a leginkább kitéve az árvizeknek, árvizeknek és földcsuszamlásoknak Brazíliában? Egy idén júliusban közzétett tanulmány feltárja a társadalmi-környezeti igazságtalanság és a környezeti rasszizmus rideg valóságát a brazil városokban. Gyere a Curto A hírek többet mondanak.

A tanulmány „Környezeti rasszizmus és társadalmi-környezeti igazságosság a városokban” – az Instituto Pólis gondozásában idén júliusban megjelent – ​​portrét hozott arról, hogy kik a leginkább kitéve a klímaváltozás által okozott, gyakran katasztrofális eseményeknek 3 brazil városban: São Paulo (SP), Belém (PA) és Recife (PE).

HIRDETŐ

A kiadvány szerint városi környezetben a környezeti válság hatásai a területileg egyenlőtlen, ami aránytalanul nagy hatással van a lakosságra a sebezhetőség mértékétől függően.

A kiszolgáltatottakat célzó akciók

Intézkedéseket kellene irányítani ezen – a környezeti katasztrófák által leginkább sújtott, a klímaváltozás által súlyosbított – csoportok megsegítésére, akik az alapvető szolgáltatások (például vízellátás vagy higiénia) hiányától is szenvednek.

A tanulmány szerint a jövedelemminták, az iskolai végzettség, a rassz/bőrszín, a nem és a lakóhely határozza meg, hogy kit érint a leginkább. Hoz leginkább fenyegetett lakosság és akik leginkább szenvednek a szélsőséges események, például a heves esőzések megszaporodásának következményeitől, Fekete, alacsony jövedelmű emberek, akik periférikus régiókban élnek, különösen anyák, akik „családfők”

HIRDETŐ

"A társadalmi-környezeti igazságtalanságRobert Bullard (2004) és a Brazilian Network of Environmental Justice (2001) szerint az a jellemző, amikor a környezet károsodik. egyenlőtlen hatások, amelyek aránytalanul megterhelik az alacsony jövedelműeket, a marginalizált lakosságot, a kisebbségeket és a kiszolgáltatott csoportokat“, konceptualizálja.

„Már a környezeti rasszizmus, Benjamin Chavis szerint nyilvánvaló, amikor a környezetromlás következményei a városrészekre és a periférikus területekre összpontosulnak, ahol szegényebb családok élnek és ahol nagyobb a koncentráció fekete, bennszülött és quilombola nép. Ugyancsak ezeken a területeken a a levegő- és vízszennyezés legrosszabb szintje, valamint gyakrabban fordul elő árvizek és földcsuszamlások kockázata (hogy néhány példát említsek), kitéve ezt a sebezhető lakosságot a természeti katasztrófák és a rosszabb egészségügyi állapotok veszélyének. A környezeti rasszizmus fogalma kiegészül a a fekete lakosság hiánya a politikák kidolgozásában és az ökológiai mozgalmak irányításában, valamint a diszkrimináció a törvények alkalmazása során a rasszizált területeken” – magyarázza a tanulmány.

Videó: CNN Brasil Soft

A kiadványban közzétett adatok azt mutatják, hogy São Paulo város lakosságának 37%-a fekete, A földcsuszamlások által veszélyeztetett területeken ez a szám 55%-ra emelkedik. Belémben, ahol a népszámlálás (IBGE, 2010) adatai szerint a lakosság 64%-a fekete, A kockázatos területeken ez az arány 75%-ra emelkedik. Recifében pedig, ahol a lakosság 55%-a fekete, a földcsuszamlások által veszélyeztetett területeken ez az összeg 68%-ra nő, az árvízveszélyes területeken pedig 59%-ra.

HIRDETŐ

A környezetromlás által érintett legsérülékenyebb populációk azok is, akik történelmileg ki vannak zárva a politikai és döntéshozatali folyamatokból. Van min gondolkodni a választási időszakban, igaz? 🤔

Curto gondozás:

(🚥): regisztrációt és/vagy aláírást igényelhet 

(🇬🇧): angol nyelvű tartalom

(*): a más nyelvű tartalmat fordította Google Egy fordító

görgess fel