A képek forrása: Marcelo Camargo/Agência Brasil

Őslakosok egészsége: az ügynökségek összegyűjtik az őslakos népekkel kapcsolatos tanulmányokat

Idén február 7-én, az őslakosok harcának nemzeti napján, Fiocruz sűrű anyagot gyűjtött össze különböző etnikumok egészségéről, amelyek a yanomami humanitárius válsággal kerültek reflektorfénybe. Vannak kutatások, tanulmányok, videók és akciók a Yanomamival és más brazil származású emberekkel kapcsolatban. Ugyanebben a szellemben az Agência Einstein kiadta a különleges "Történelmi veszélyek" című infografikát, amely elmagyarázza a bányászatnak az őslakosok megélhetésére gyakorolt ​​hatását.

Fiocruz: az őslakosok egészségével kapcsolatos kutatások, tanulmányok és akciók összeállítása

Fiocruz bennszülött egészségügyi különleges

A Fiocruz által összeállított egyik felmérés szerint az őslakos gyerekek 14-szer nagyobb valószínűséggel halnak meg hasmenés következtében. Ez a kockázat 72%-kal magasabb a fekete gyerekeknél, mint a fehér gyerekeknél.

HIRDETŐ

Egy másik tanulmány, amelyet az Uniceffel közösen végeztek, 304 öt év alatti gyermeket elemzett (80 Auarisból, 118 Maturacából és 106 Ariabúból). Az adatok azt mutatták, hogy 81,2%-uk alacsony volt a korához képest (krónikus alultápláltság); 48,5% volt életkorához képest alulsúlyos (akut alultápláltság jele), és 67,8% volt vérszegény.

A súlyos helyzet miatt a Sergio Arouca Nemzeti Közegészségügyi Iskola (Ensp/Fiocruz) kutatója, Paulo Basta által koordinált projekt vizsgálja meg a falvakban az emberi fogyasztásra szánt vízminták minőségéts, azzal a céllal, hogy csökkentsék a betegségek előfordulását és a csecsemőhalandóságot.

Bővebben az őslakos csecsemőhalandóságról

2018-ban és 2019-ben Paulo Basta orvos és kutató Sérgio Arouca National School of Public Health (Ensp/Fiocruz) végzett egy tanulmányt, amely ennek a pusztításnak az öt év alatti gyermekek táplálkozási egészségére gyakorolt ​​hatásait vizsgálta Yanomami két régiójában: Awaris, Roraima legészakibb részén, és Maturacá, São Gabriel da Cachoeirában, Amazonasban.

HIRDETŐ

Az eredmények azt mutatták, hogy a 350 vizsgált gyermek 80%-a korához képest csökevényes, 50%-a korához képest súlyhiányos (akut alultápláltság miatt), 70%-a pedig vérszegény volt.

Most a kutatás eredményeként a csapat küldetése az, hogy a közösséggel közösen ivóvíz-ellátó rendszert hozzanak létre a hasmenés, a kiszáradás, az alultápláltság és a gyermekhalandóság elleni küzdelem érdekében.

Ezek és más felmérések elérhetők a Fiocruz honlapján.

HIRDETŐ

Pusztító bányászat

„Amikor a bányászat bekerül az őshonos területekre, annak első lépése az erdőirtás, a növénytakaró pusztítása. Gödröket ásnak, eltérítik a folyó folyását, hatalmas gödröket készítenek, hogy megpróbálják eltávolítani az érceket és az aranyat. Ez elősegíti azt a folyamatot, amelyben a nagytestű állatok, emlősök, paca, tapír, amelyek az őslakosok kedvelt vadászati ​​táplálékai, elmenekülnek (amikor nem a bányász mészárolja le őket)” – számol be Sérgio Arouca, az Országos Közegészségügyi Iskola orvos és kutatója. (Ensp/Fiocruz) Paulo Basta.

Tanulmányában hozzáteszi, hogy: „A felhasznált higany viszont szennyezi a folyót, így kevesebb hal marad; a pusztított terület csökkenti a szántóterületet, így a közösségben gazdálkodó terület egyre szűkebb lesz. Ez elősegíti az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát a lakosság körében, és itt kezdődik az alultápláltság kérdése. Élelmiszerhiány van, ebben a forgatókönyvben valóban élelmiszerhiány van.”

 

A kép az Agência Einstein jóvoltából

Az Einstein Ügynökség rávilágít az őslakos népeket fenyegető történelmi veszélyekre

A bennszülött népekért folytatott küzdelem nemzeti napján az Agência Einstein de Notícias olyan kutatóktól származó jelentéseket és információkat hozott, amelyek megpróbálták megérteni és feltérképezni a brazíliai őslakos lakosságot érintő betegségeket.

HIRDETŐ

Eliseth Ribeiro Leão nővér, az Einstein kutatója és kollégája, Elaine Barbosa de Moraes a Yanomami régiót tanulmányozták egy úttörő tanulmányhoz, amely azt vizsgálta, hogy a javari bennszülött csoportok hogyan kezelték a test- vagy fejfájást az elmúlt évtizedben.

„Minden olyan helyre jártunk, ahol Dom és Bruno ügye volt. Néha, amikor beszélgetünk, még azt is feltesszük magunknak a kérdést: 'Hú, tényleg ott voltunk?'. Mert ez az érzésünk: egy másik helynek, egy másik országnak érezzük” – mondja.

A kutatók munkája kimutatta, hogy a deréktáji fájdalom prevalenciája csaknem háromszor nagyobb az őslakos amazóniaiak körében, mint a brazil lakosság egészében, míg a fejfájás gyakorisága csaknem kétszerese. 

HIRDETŐ

A kép az Agência Einstein jóvoltából

Lásd még:

görgess fel