A képek forrása: Reproduction/Pixabay

„Zöld tarifák”: mik ezek és miért fontosak?

Az Európai Unió (EU) lett az első olyan nagy gazdaság, amely „zöld vámot” vezetett be az importra, amelyet a magas szén-dioxid-kibocsátással (CO2) előállított árukra kell kivetni. A Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) azt jelenti, hogy azok az országok, amelyek nem tudják környezetbarátabbá tenni iparukat, hamarosan új fenyegetéssel szembesülnek: egy hatékony szén-dioxid-adóval kell szembenézni, amely megbünteti azokat, akik a magas szén-dioxid-kibocsátású tevékenységekből hasznot remélnek. A rendszert kezdetben vasra és acélra, cementre, műtrágyákra, alumíniumra, elektromos áramra, hidrogénre és egyes vegyi termékekre alkalmazzák majd. De tudja, mit jelent ez a „zöld tarifa”? Hogyan kényszerítheti a vállalatokat, hogy alkalmazkodjanak egy fenntarthatóbb termelési folyamathoz?

Miért van rájuk szükség?

A csökkentés szén költségekkel jár egyes iparágak számára, különösen azoknak, amelyek jelenleg nagymértékben támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra, mint például az acélgyártás, vagy amelyek kibocsátnak szén folyamatainak részeként, mint például a cement- és betongyártás.

HIRDETŐ

Ha egy kormány csökkentésre kényszeríti az iparát szén míg mások nem, a laza szabályozású országban székhellyel rendelkező cégek olcsóbb termékekkel tudják felülmúlni a tisztább országokban működő cégeket. Ez azt jelentheti, hogy az olcsóbb termékeket nagyobb mennyiségben adják el – több kibocsátással szén folyamatban – hogy ne legyen általános csökkenés szén a légkörbe kerül, miközben a legtisztább országok ipara az éghajlati előnyök nélkül szenved.

Emiatt a kormányok költségeket vagy egyéb akadályokat vethetnek ki az importra. Ezeket az üzletszabályzatokat ún szén-dioxid határadók, szén-dioxid határ kiigazító mechanizmusok (CBAM) ou zöld tarifák.

Alkalmazásával bizonyos termékek behozatalát olyan adók terhelnék, amelyek növelnék azok árát, méltányos feltételeket teremtve azon országok között, ahol az iparágakra kereskedelmi szabályozás vonatkozik. szén és azokat, ahol nincsenek.

HIRDETŐ

Miért nem hoznak létre globális tarifát?

Globális ár kialakítása szén – amelyet minden cégnek a működésük során előállított CO2 tonnája után számítanának fel – sokkal egyszerűbb megoldás lenne. A témával kapcsolatos viták azonban évtizedek óta folynak, anélkül, hogy bármit is ténylegesen eldöntöttek volna.

Emiatt – és az általunk tapasztalt klímavészhelyzet miatt – egyes kormányok úgy döntöttek, hogy önállóan cselekszenek, létrehozva saját zöld tarifák.

És most mi lesz?

Az EU vezető szerepet vállalt a létrehozásában zöld tarifa (CBAM), beleegyezve a jelentéstételbe szén követelmény az olyan ágazatokban, mint a vas és acél, a cement, a műtrágyák, az alumínium, a villamos energia és a hidrogén. Ha a még ideiglenes megállapodást jóváhagyják, 2023 októberétől egy tesztelési szakasz kezdődik.

HIRDETŐ

Azok az országok, amelyekkel leginkább szembe kell nézni zöld tarifák Ezek azok, amelyek nagy fosszilis tüzelőanyag-fogyasztással és nagy szennyező exportorientált iparágakkal rendelkeznek, mint például Kína, Ausztrália, Törökország és India.

Curto gondozás:

Olvassa el:

(🚥): regisztrációt és/vagy aláírást igényelhet 

(🇬🇧): angol nyelvű tartalom

(*): a más nyelvű tartalmat fordította Google Egy fordító

Curto Magyarázza el: minden, amit tudnod kell, és szégyellsz kérdezni!😉

HIRDETŐ

Kattintson ide további magyarázó tartalom megtekintéséhez ⤴️

görgess fel