A környezetet károsító és figyelmen kívül hagyó ruhák eldobásának története

Elgondolkodtál már azon, hogy mi történik egy ruhadarabbal, ha kopás, foltok, lyukak és egyéb sérülések miatt már nem használható? Van újrahasznosítás, de nem lehet mindent felhasználni. Az a ruhadarab pedig, ami már megvolt – mert adományozható, vagy a használt boltokba kerül – szemétlerakókba kerül. Ebben a folyamatban van egy nagyon komoly társadalmi probléma is: a gazdag országokból származó "divathulladék" a globális déli fejlődő országokba kerül, ami nagyon súlyos környezeti következményeket okoz, amelyek nemcsak a környezetet, hanem magukat az embereket is érintik.

Naponta több ezer ruhadarab készül és adnak el. Fogyasztói társadalomban élünk, amely csak erősíti ezt a szakadatlan új megjelenés-keresést.

HIRDETŐ

Létezik egy használtruha-kereskedelem, amit általában használtruha-kereskedésnek, vagy akár jótékonysági szervezetnek, bazárnak nevezünk, amely ennek a termelésnek egy részét felhasználja. De még ez a piac sem tudja garantálni a féktelen ruhagyártás fenntartható ciklusát.

Most jön az információ, amit senki sem mond el neked: ez az öntudatlan fogyasztás elárasztja a bolygót eldobott szövetekkel, amelyek a fejlődő országok, például Haiti, Kenya és Ghána szeméttelepére kerülnek.

„Elméletileg ezeknek a ruháknak a helyi gazdaságot kellene segíteniük, de ez nem így történik… Ghánában a beérkező ruhák 40%-a egyenesen hulladéklerakóra kerül” – magyarázza Cládia Castanheira, a fenntarthatóság és a nyelv professzora, a profil alkotója. Takarékboltok szerte a világon. Figyelj ⤵️

HIRDETŐ

A szakember szerint jelenleg becslések szerint naponta 15 millió használt ruhadarab érkezik Ghánába, és csaknem fele hulladéklerakókba kerül!!

Cláudia Belgiumban él, és tanácsadóként számos körkörös divatintézménnyel dolgozik, és nagyon közelről ismeri ennek a rendszernek a működését. A szakértő figyelmeztet: a már nem hordott ruhák mögött egy iparág áll, és egy nagyon piszkos oldaluk is.

„Az északi gazdag országok által eldobott ruha nagyon összetett kérdésekben a globális dél felé kerül, amelyek a vállalatok közötti tárgyalásokat és a nemzetek közötti intézményi tárgyalásokat is magukban foglalják. És egy nagy piac is van mögötte” – mondja Cláudia.

HIRDETŐ

Elmondása szerint a híres és drága európai márkák, vagy akár a jótékonysági bazárokból származó ruhák válogatóközpontokba kerülnek, és hatalmas csomagokká válnak, amelyeket a szegény országokba küldenek. Figyelj⤵️

Az ipari forradalomtól a „gyorsdivatig”: a korlátlan ruhagyártás által okozott környezeti károk

Cláudia Castanheira kifejti, hogy ennek a problémának a gyökerei messze visszamenőleg, az ipari forradalomba nyúlnak vissza. A közelmúltban a „gyorsdivat” térnyerése, a havonta több tucat kollekciót és ruhát előállító üzletek tovább rontották a problémát. Figyelj ⤵️

A közelmúltban Cláudia készített egy videót a személyes profiljában, és szintén Takarékboltok szerte a világon egy válogatóközpontot mutat be, amely információkkal hívja fel követői figyelmét a ruházati ártalmatlanításra és annak a környezetre gyakorolt ​​hatására:

HIRDETŐ

A tanácsadó figyelmeztet: ne gondolja, hogy nincs felelőssége ezért a problémáért! Mindenkinek, aki ruhát vásárol, legyen az új vagy körkörös divat, tisztában kell lennie azzal, hogy mit okoz a túlzott fogyasztás. „Ez egy olyan probléma, amely nemcsak a bolygót érinti, hanem minket, embereket is. És minden a kihalás felé tart”! Figyelj ⤵️

Most, hogy ismeri a divathulladék környezetre gyakorolt ​​hatását, talán átgondolhatja fogyasztását? 😉

@curtonews

Elgondolkodtál már azon, hogy mi történik egy ruhadarabbal, ha már nem lehet hordani? Erről beszélgettünk Claudia Castanheirával 🎥

♬ eredeti hang Curto Hírek

Olvassa el:

görgess fel