A szunyók az éjszakán kívüli alvási időszakok, ami a megfelelő időpont az órákon át tartó alváshoz, és különböznek az ellenőrizetlen és nem szándékos alvási epizódoktól.
HIRDETŐ
A napközbeni szunyókálás lehetséges előnyeinek felfedezése érdekében a kutatók értékelték az alvást 32 felnőttnél akiket a szokásos mennyiségű éjszakai alvás után négy kísérleti körülménynek vetettek alá: ébrenlét és 10, 30 vagy 60 perces szunyókálások váltakozó napokon.
A tudósok összehasonlították az alvási időt poliszomnográfia segítségével (az alvás fiziológiai változóinak mérésére végzett vizsgálat), hogy pontosan megtudják, mennyi időt kell szánni a minőségi alvásra.
Az önkéntesek hangulatát, objektív álmosságát és kognitív teljesítményét 5 perces időközönként, 30, 60 és 240 perccel az alvásból való ébredés után mérték, hogy felmérjék az alvás lehetséges jótékony hatásait. A kutatók azt is elemezték, hogy ezek az alvási percek milyen hatással vannak a résztvevők memóriakódolására.
HIRDETŐ
A tanulmány szerint a résztvevőknek 10-15 percbe telt elaludni. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy az ébrenléthez képest minden alvási időtartam egyértelműen javította a hangulatot és az éberséget (a legrövidebbtől, 10 perctől a leghosszabbig, 60 percig). Mindazonáltal csak a 30 perces szunyókálásnak volt közvetlen hatása a memóriakódolásra, ami azt jelzi, hogy legalább fél óra alvás szükséges a memória javításához.
Az alvás megértése
Ahhoz, hogy megértsük a napközbeni szunyókálás fontosságát, ismernünk kell azokat a fiziológiai mechanizmusokat, amelyek miatt éjszaka alszunk. Letícia Azevedo Soster neurológus, az Israelita Albert Einstein Kórház alvásgyógyászati szakorvosa szerint az alvásnak több funkciója is van a szervezetben, de az elsődleges feladata, hogy szervezetünk visszanyerje a napközben elköltött energiát.
„Kívülről nem veszünk energiát sehonnan, hanem termeljük. Tele energiával ébredünk, és ezt az energiát a nap folyamán használjuk. Amikor ez megtörténik, az energiamolekulák [az úgynevezett ATP] lebomlanak és felhalmozódnak a szervezetben. Az alvás funkciója éppen az, hogy ezeket a molekulákat újra egyesítse és „összeragasztja”, hogy újra legyen energiánk” – magyarázta a neurológus, hangsúlyozva, hogy ez az úgynevezett homeosztatikus folyamat.
HIRDETŐ
De nem csak az energiafelhasználás miatt alszunk. Egy anyagcsere-folyamat – úgynevezett cirkadián óra – hatására alszunk is, amely elősegíti a szervezet szinkronizálását a környezet fényével és sötétjével (ébrenlét és alvás). A harmadik mechanizmus, amely elalvást tesz bennünket, a viselkedés.
„Éjszaka azért alszunk, mert kedvez a homeosztatikus folyamatnak [ami az energiafelhasználás utáni fáradtság] az anyagcsere pillanatával [testünk felkészül a sötétben való alvásra]. Ha ezt a két mechanizmust, valamint a viselkedésünket kombináljuk, képesek vagyunk elaludni és elaludni” – magyarázta Leticia.
Előfordulhat azonban, hogy nem túl jól toleráljuk a napközbeni fáradtság felhalmozódását, ezért a nap közepén szundítanunk kell, hogy egy kicsit korábban elvégezhessük ezt a fáradtság-javító folyamatot. „Ez történik például az idős emberekkel, akik többet szunyókálnak egész nap, mert könnyebben érzik magukat fáradtnak” – mondta a neurológus.
HIRDETŐ
Forrás: Einstein Ügynökség
@curtonews Mit szólnál ebéd utáni alváshoz? 🥱
♬ eredeti hang - Curto Hírek
Olvassa el:
Hírek fogadása és newsletters igen Curto Hírek szerzője Telegram e WhatsApp.
