„A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának 80. bizottsága stratégiát fogad el az üvegházhatású gázok csökkentésére” – írta a londoni székhelyű szervezet a Twitteren.
HIRDETŐ
#MEPC80 elfogadja a történelem 2023 IMO-t #ÜHG Stratégia a nemzetközi hajózásból származó ÜHG-kibocsátás csökkentésére. Részletek követendők. pic.twitter.com/KGoeIvKeGV
– IMO (@IMOHQ) Július 7, 2023
A megkötött megállapodás a szén-dioxid-kibocsátás „2-hoz képest átlagosan legalább 40 százalékos csökkentését irányozza elő 2030-ra” – tette hozzá.
A megállapodás szövege, amelyhez az AFP is hozzáfért, a szennyező anyagok kibocsátásának „legalább 70%-os” csökkentését is előírja, 80-re 2040%-ot.
A célok azonban nem kötelező erejűek, pontosítja az egyezményt, amely egy hét tárgyalás után született, amelyben 100 ország vett részt.
HIRDETŐ
Több civil szervezet számára a vállalás nem elég a találkozó előtt megfogalmazott célokhoz képest, és nem elég ahhoz, hogy a 2-ös Párizsi Megállapodás keretein belül az ágazat szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési pályára álljon.
Öt évvel ezelőtt az IMO felkérte a közlekedési vállalatokat, hogy 2-ig 50%-kal csökkentsék a CO2050-kibocsátást a 2008-as szinthez képest.
Az Európai Unió az eheti tárgyalásokon követelte a nulla kibocsátás 2050-re kitűzött célját, két közbenső lépéssel: 29-ig 2030%-os, 83-ig pedig 2040%-os csökkentést.
HIRDETŐ
Brazília és Argentína a szénadó ellen
A globális felmelegedés által erősen fenyegetett csendes-óceáni szigetek ambiciózusabb célokat akartak, és az Egyesült Államok és Kanada is támogatta őket: 96-re -2040%.
A környezetvédelmi szervezetek 50-ra 2030%-os csökkentést, 2040-re pedig szén-dioxid-semlegességet követelnek.
Más nagy exportőrök, például Kína, Brazília és Argentína azonban lefékezte céljaikat, azt állítva, hogy a túlzottan szigorú korlátozások a gazdag országok javát szolgálják, a fejlődő országok kárára.
HIRDETŐ
Ezen országok kormányai többek között ellenezték az Emmanuel Macron francia elnök és az ágazatban tevékenykedő nagyvállalatok, például a Maersk által támogatott szén-dioxid-adó-projektet.
Az esetleges adó már csak a megállapodás tervezetében jelenik meg, mint a kibocsátás csökkentésére javasolt lehetséges intézkedések sorozata.
Az ágazat 100.000 90 hajójának túlnyomó többsége, amelyek a világ áruinak 3%-át szállítják, nehéz üzemanyagot használnak. Az ENSZ szerint az ágazat felelős a globális CO2-kibocsátás csaknem XNUMX%-áért.
HIRDETŐ
A Tengeri Környezetvédelmi Bizottság Marshall-szigeti képviselője, Albon Ishoda úgy vélte, hogy az új stratégia megfelel a „1,5 fokra korlátozott éghajlati felmelegedésnek”, és az ágazatot „egy méltányos energiaátmenet felé” irányítja.
Hangsúlyozta azonban, hogy még sok a tennivaló, „hogy a 1,5 fokra korlátozódó felmelegedés (…) valósággá váljon” – derül ki beszédének szövegéből, amelyet az AFP konzultált.
A környezetvédelmi civil szervezetek kritikusabbak voltak.
„A megállapodás ambícióinak szintje sokkal alacsonyabb, mint ami ahhoz szükséges, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C alatt tartsuk. A szöveg megfogalmazása pedig pontatlan és nem kötelező érvényű” – bírálja a Clean Shipping Coalition civil szervezet.
Az Ocean Campaigs hozzátette, hogy „a civil társadalom képviselői mélyen aggódnak amiatt, hogy az IMO-nak nem sikerült összhangba hoznia a globális hajózást a 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedési határértékkel”.
Olvassa el:
* A cikk szövegét részben mesterséges intelligencia eszközök, a legkorszerűbb nyelvi modellek generálták, amelyek segítséget nyújtanak a szövegek elkészítésében, áttekintésében, fordításában és összefoglalásában. A szöveges bejegyzéseket a Curto Az AI-eszközök híreit és válaszait felhasználták a végső tartalom javítására.
Fontos kiemelni, hogy az AI eszközök csak eszközök, és a közzétett tartalomért a végső felelősség a Curto Hírek. Ezen eszközök felelősségteljes és etikus használatával célunk a kommunikációs lehetőségek bővítése és a minőségi információkhoz való hozzáférés demokratizálása. 🤖